2009-ben is népszerű volt az Ókor

2010. február 4. 11:03

Bár korábban többször is bemutattuk az Ókor című folyóirat aktuális számait, erre tavaly nem került sor, így most egy csokorba gyűjtve ismertetjük az antikvitás újdonságait, Caligula portréjától Meriré túlvilági utazásáig.

Korábban

A 2009/1. szám a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteménye centenáriumi ünnepségsorozatának tiszteletére készült, és a százéves ünnepség alkalmából rendezett események anyagából válogat. A tanulmányok, melyek a nemzetközi konferencia előadásainak egy részét tartalmazzák, sorrendben a görög geometrikus vázákról, a közép-európai etruszk és itáliai leletekről, civilizáltak és barbárok viszonyáról, Dionüszosz vázafestészeti megjelenéséről, az alexandriai művészetről és Apollón ikonográfiájáról szólnak, zömmel tehát az antik művészetet tárgyalják, erős vallástörténeti hangsúllyal.

A tömör esszék egy-egy problémafelvetést fogalmaznak meg az antikvitás mai recepciójáról, hazai tudós értelmiségiek tollából, a Költőverseny szellemes versei pedig – kiváló poétáinktól – a múzeummal magával mint az antikvitás szellemének egyik lehetséges helyszínével és letéteményesével lépnek termékeny dialógusba, a magyar költészet antikizáló hagyományaira - olykor parodisztikusan - reflektálva. A Múzeum rovatban ’Az évszak műtárgya’ sorozat centenáriumi különkiadását találjuk a Makedóniából kölcsönzött lakomakellékekről, továbbá a sorozat következő darabját, és ismertetést egy egri antik tárgyú kiállításról. A könyvismertetések tárgya egy görög vallástörténeti és egy római filozófiatörténeti forrás magyar kiadása, illetve egy római vallástörténeti és egy görög művészettörténeti monográfia.

A tavalyi második szám nem tematikus, ám helyet kapott benne egy tematikus blokk, a centenáriumi konferencia anyagának első számban meg nem jelent része: egy-egy tanulmány a görög koroplasztikáról, Caligula portréábrázolásairól és a varázsgemmákról. A tematikus rendbe nem foglalható tanulmányok között többségbe kerültek az Ókori Keletet tárgyaló írások, sorrendben az i. sz. első évezred Mezopotámiájáról, az asszír birodalmi expanzió ideológiájáról, a luvikról, Nagy Kyros emlékezetéről, valamint a Selyemútról. A további cikkekben olvashatunk a görög tudomány értelmezéséről (a folyóiratban folytatólagosan közölt Popper-Kirk-vita részeként), a görög vázafestészet zenei témáiról, illetve Hannibal disznajáról.

A textus rovat két új forrásfordítással jelentkezik (görög és egyiptomi), a Régészet rovatban libanoni ásatásokról lehet olvasni, a Múzeum rovat pedig ’Az évszak műtárgya’ sorozat aktuális darabját hozza. Könyvismertetés helyett e számban ünnepi beszélgetést találunk a Bolyai-díjjal kitüntetett Ritoók Zsigmond professzorral 80. születésnapja alkalmából, ezúttal kifejezetten tudományos érdeklődési területeiről.

A tavalyi utolsó – tehát legfrissebb – szám ismét tematikus, az alvilág és a halál témája köré épül. A tanulmányokban olvashatunk a mezopotámiai temetkezési szokásokról, Nergal alvilági útjáról, az egyiptomi Meriré túlvilági utazásáról, egy összefoglaló cikket a halottak szerepéről a görög vallásban és mitológiában, továbbá az eszkhatológiáról a korai görög gondolkodásban, izgalmas görög és római kísértethistóriákról, többszörösen az antik mágiáról alvilági istenek és hulladémonok kontextusában, a római gyászszertartásokról antropológiai és vallástörténeti megközelítésben, valamint a császárkori Pannonia temetkezési szokásairól.

A Textus rovatban egy Pindaros-óda új, szabadverses fordítását találjuk, kommentár kíséretében. A régészeti írások között egy aquincumi sírcsoportról és carnuntumi falfestményekről, míg a Múzeum rovatban (’Az évszak műtárgya’) Hopp Ferenc antik műtárgyairól olvashatunk. A könyvismertetések egy görög művészettörténeti, egy neveléstörténeti és egy, az ókori Izrael történetéről szóló monográfiát tárgyalnak.