Mítosz és elbeszélés az Ókorban
2008. október 31. 08:17
Az Ókor legújabb száma nem tematikus, mégis fölfedezhető benne néhány hasonló vonulat. A szerkesztőség a beválogatott cikkekben egy Cicero-elemzés mellett egy kora bizánci kolostor történetét, illetve Egyiptom és az ókori Közel-Kelet kapcsolatait is megpróbálja körüljárni.
Az egyik vonulatnak tán azt a címet lehetne adni, hogy "mítosz és elbeszélés" - ide sorolható lenne Horváth Judit Pindarosz-elemzése, valamint Buzási Gábor tanulmánya az újplatonikus mítoszértelmezésekről. A "filozófia" címszó alá vonnám össze G. S. Kirk Karl Popper tanulmányára válaszoló válaszcikkének Veres Máté által készített fordítását - Popper eredeti cikke a preszókratikusokról 2007/4-es számban volt olvasható -, Simon Attila írását az arisztotelészi Poétikáról, illetve Szekeres Csilla Cicero-tanulmányát. Az "Egyiptom és az ókori Közel-Kelet kapcsolatai" címszó alá lehetne összevonni Nagy Adrienn vallástörténeti és Erdős Gábor történeti vizsgálódásait. Grüll Tibor a római principátus geopolitikai propagandájáról ír.
A Textus rovatban Bálint Gábor újabb Martialis-fordításokkal jelentkezik. A régészeti írások között Kalla Gábor egy kora bizánci kolostorról, Szabó Miklós és Szabó Dániel veronai kelta sírokról, Havas Zoltán aquincum szőlőiről, Bíró Szilvia pedig egy gönyűi római kori útállomásról értekezik. A Múzeum rovatban két évszak műtárgyait is Szilágyi János György elemzi. Liptay Éva a Szépművészeti Múzeum új kiállítását, a Reneszánsz a fáraók korábant eleveníti fel, Irsay-Nagy Balázs pedig a bécsi Tutanhamon-kiállításról jelentkezik egy kritikával. Végezetül Simon Zsolt, Bálint Gábor és Felföldi Szabolcs könyvkritikáit olvashatjuk, ráadásként pedig Ritoók Zsigmond szellemes írását Fehér Bence és Rihmer Zoltán egy-egy, latin nyelven írt szonettkoszorújáról.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Ügyvédje akadályozta meg Stephen Kinget, hogy saját kezűleg álljon bosszút autóján 15:05
- Székeket akart vásárolni az ebédlőbe, végül a Stonehenge-t vette meg az angol ügyvéd 12:20
- Rendőri felügyelet alá helyezték a szanatóriumban röpiratokat készítő Széchenyit 10:21
- Milliók voltak kíváncsiak a „Nemek csatájának” keresztelt teniszmérkőzésre tegnap
- Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet tegnap
- Darázsra emlékeztető formája és hangja után kapta nevét a legendás Vespa tegnap
- A második világháború végéig kellett várni a cannes-i filmfesztivál debütálására tegnap
- Michelangelo, Van Gogh és az anime stílusában alkotta újra a mesterséges intelligencia az Ásító inast tegnap