Járólap lehet a király sírköve

A Duna felől a várfalon kitárt karú szobor, túloldalt tér, amely Géza király nevét viseli. Egy többnyire bezárt barokk templom és egy ferences rendház – lakatok, zárak mindenütt. Ez fogadja ma azokat, akik felkeresik Vác kora középkori városmagját.

„Vitatott, hogy mikor kezdett el ténylegesen működni a hagyomány szerint Szent István által alapított váci püspökség. Egy biztos: a 11. század utolsó harmadára kiemelkedő hellyé vált a terület, hiszen egy királyi temetkezésnek is helyet adott” - mondta el a helyszínen Batizi Zoltán. A régész – aki több helyen kutatott a városban, mielőtt ideiglenesen szülőhelye, Nagybörzsöny polgármestere lett – hozzátette: ugyan tervszerűen még nem sikerült feltárni az egykori vár területét, azonban néhány közműépítés alkalmával került elő olyan kőanyag, amely alapján a 11. századi székesegyház helyét jól meg lehet becsülni.

Így az első templom, amely ugyanúgy kelet-nyugati tájolású volt, mint a mai, attól kicsit délebbre állhatott. Elképzelhető, hogy a jelenleg álló épület déli fala megegyezik a korábbi templom északi falával, így annak a hajója a barokk rendház folyosója, illetve belső udvara helyén lehetett. „Itt, a templom kiemelt helyén nyugodhatott Géza király, ám a sír feltárására már nincs remény” - mondta Batizi Zoltán. Az 1074-ben trónra emelt, majd 1077-ben meghalt Géza sírja ugyanis alig több mint másfél évszázadig maradt háborítatlan. 1241-ben a tatárok vették be és pusztították el a várat.

A püspöki temetkezések mellett minden bizonnyal ékszerek, arany után kutatva feldúlták a királyi sírt is. A király földi maradványai már ekkor elveszhettek, azonban a sírkő (ha sérülten is) jó eséllyel megmaradt. Ezt egészen a török megjelenéséig őrizhették, s nyilván nagy becsben is tartották. Vác az oszmán hódítás ideje alatt is sokat szenvedett: a többször feldúlt város gyakran cserélt gazdát. Ekkor veszhetett nyoma a 11. századi királytemetkezés minden emlékének.

„Faragott követ azonban nem dobtak ki ekkortájt, hiszen jó építőanyag volt” - véli Batizi Zoltán. „Így megvan rá az esély, hogy Géza sírkövét beépítették a 18. században épülő ferences templomba, vagy rendházba: járólap, vagy lépcső lett belőle. Ez persze csak teória, ám nem teljesen megalapozatlan.”

A cikk folytatása és más balsorsú magyar királytemetkezések a műemlékem.hu magazinjában

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből