Megnyithatják az egri vár elfeledett pincéjét
2009. október 7. 09:48 Kovács Olivér
Néhány éven belül az egri várhegy gyomrában is sétát tehet a látogató. A vár központi része alatt, 10-12 méter mélyen ugyanis egy 250 méter hosszú pincerendszer húzódik, amit még a híres 1552-es ostrom előtt vájtak a sziklába.
Korábban
Az egri vár egyik központi része le van zárva a látogatók elől. A székesegyház romjának kapuja előtt elterülő térség az ott látható falmaradványokkal és egyenetlen felszínével hívja fel magára a figyelmet.
„A föld alatt húzódó hajdani dézsmapince miatt süllyedt meg több helyen is talaj. Feltölteni addig nem lehet, amíg magát a pincét meg nem erősítjük, hiszen beszakadhatna a járat- és üregrendszer” - mondta el az egri Dobó István Vármúzeum igazgatója. Veres Gábor hozzátette: a területen ráadásul két pince is van egymás alatt. A mélyebben húzódó, mintegy kétszázötven méter hosszúságú a hajdani dézsmapince, amelyben még a török idők előtt tárolták a püspökség számára beszedett bort. Miután a bejárata eltömődött, évszázadokon át elfeledve húzódott a várhegy gyomrában, s feltárására csak a huszadik század második felében került sor. Látogatni azonban nem lehet, hiszen csupán üggyel-bajjal lehet lejutni a mélybe.
Szintén nem mutathatták be eddig a látogatóknak a provizori palota maradványát, amely szintén a föld felszíne alatt található. Az egykori palotának ugyanis, amelyben Dobó István is lakott, a föld feletti része megsemmisült, csupán a pincéje maradt meg. „A Regionális Operatív Program keretében pályázunk, hogy fejleszthessük a várat. Ennek talán leglátványosabb része a dézsma-, és a provizori pince megnyitása lesz, ahová a mellettük álló, átalakítandó épületből lépcsőn, illetve liften juthatnak majd le a látogatók” - mondta Veres Gábor.
Ugyan az egri vár az ország egyik legismertebb és leglátogatottabb műemléke, területének negyede nem látogatható. Akadnak életveszélyes részek is, mint a Szép-bástya, tetején a három kereszttel. A tervezett (és remélt) fejlesztés keretében a bástyát is felújítják, valamint ismét megnyitják a vár tövében álló Török-kertet. Ha sikeres lesz az uniós pályázat, a beruházás elkezdése után legkésőbb két évvel adják majd át a megújított tereket.
Ezzel együtt akár a szakemberek számára is okozhat meglepetéseket a vár. Vannak ugyanis olyan részei, amelyeken még feltárások sem folytak soha, így nem lehet tudni, milyen részletek húzódnak a helyenként több méter vastag feltöltés alatt.
Sosem látott képek a dézsma-, és a provizori pincéről a műemlékem.hu magazinjában
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2010
- Magyar békefenntartók Kínában: haditengerészek a felkelők ellen
- Egy világrekorder magyar stewardess 27 ezer órája a levegőben
- Interjú Oborni Terézzel
- Paraszt Bruegel. Egy holland humanista élete
- Elhurcolva és elhurcolva. Lajos Iván próféciája 1939-ben
- A szovjetterror fehérorosz áldozatai, avagy a Kuropati erdő borzalmas titka
- Anyatejút. A szoptatás kultúrtörténete
- Csellóval a frontra. Egy kalocsai körorvos különleges kalandjai
- Prodam Guidó szenzációs akciója: az első repülés Budapest felett
- Tömegesen csatlakoztak a szegény vidékiek a mexikói forradalomhoz az óriási adóterhek miatt tegnap
- Első látásra isteneknek hitték az aztékok a hódító spanyolokat tegnap
- Annyira elégedetlen volt, hogy széttépte első New York-i szerződését Maria Callas tegnap
- A magyar főváros az árvíz ellen: így öntötte el a Duna a múltban Budapestet tegnap
- Titkos diplomáciai küldetésen is részt vett a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert tegnap
- A jugoszláv vasútnál is dolgozott, mielőtt színész lett Peter Falk tegnap
- Tragédiával kezdődött a világ első városközi vasútvonalának megnyitója 2024.09.15.
- Hatalmas reklámkampánnyal népszerűsítette az első angliai hőlégballonos repülést Lunardi 2024.09.15.