A fiataloknak közömbösek a Benes-dekrétumok
2009. december 7. 09:54 MTI
A csehek közel kétharmada úgy véli, hogy a II. világháború után kiadott Benes-dekrétumoknak továbbra is érvényben kellene maradniuk - derült ki abból az országos felmérésből, amelyet novemberben készített a prágai CVVM közvélemény-kutató intézet, s most vált nyilvánossá. A fiatalabb generációk azonban egyre közömbösebbek.
Korábban
Két éve ezt a véleményt a megkérdezett csehek fele osztotta. Ugyanakkor a szudétanémetek kitelepítését Csehszlovákiából csak a megkérdezettek 47 százaléka tartja igazságosnak, ami kevesebb, mint az elmúlt években.
A csehszlovákiai németeket és magyarokat állítólagos háborús bűnösségük miatt büntető Benes-dekrétumok érvényben hagyását 2005-ig a megszólított csehek kétharmada tartotta fontosnak. Ez az arány 2006-ban és 2007-ben nagyjából ötven százalékra esett vissza. Most viszont 65 százalékra emelkedett. A hírhedt jogszabályok megszüntetését a megszólított csehek nyolc százaléka támogatná. Az emberek 27 százaléka nem foglalt, illetve nem akart állást foglalni a kérdésben.
Ami a szudétanémetek kitelepítését illeti, az utóbbi években fokozatosan csökken azok aránya, akik ezt a lépést továbbra is helyesnek tartják. A mostani felmérésben a megkérdezettek 36 százaléka jelentette ki, hogy igazságtalannak tartja a kitelepítéseket. Korosztályok szerint nagy eltérések vannak. Míg a 30 éven aluliak körében 31 százaléka tartja csak igazságosnak a kitelepítéseket, a 60 éven felüliek körében az arány több mint 60 százalék.
A CVVM elemzése azt mutatja, hogy a fiatalabb generációkat egyre kevésbé érdekli a szudétanémet kérdés, a kitelepítések, és általában a II. világháború utáni helyzet rendezésének ügye.
Edvard Benes csehszlovák elnök 1945 májusa és júliusa között kiadott rendeletei a korabeli csehszlovák állam működését voltak hivatottak biztosítani. Néhány dekrétum rendkívül kedvezőtlenül érintette a csehszlovákiai németeket és magyarokat, akiket háborús bűnösnek nyilvánítottak, megfosztottak állampolgárságuktól, vagyonuktól. Mintegy hárommillió szudétanémetet kitelepítettek az országból, míg a szlovákiai magyarok kitelepítését a potsdami nagyhatalmi konferencia 1945 augusztusában nem hagyta jóvá. A korabeli csehszlovák hatalom ezután csehországi kényszermunkával, magyar-szlovák lakosságcserével és "visszaszlovákosítással" próbálta meg felszámolni a félmilliós szlovákiai magyar közösséget.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
- 10 érdekesség a Vöröskeresztről 10:09
- Kortárs ékszerekkel bővült a tél legsikeresebb tárlata a Magyar Nemzeti Múzeumban 10:05
- Filmjeiben a visszafogott előkelőséget testesítette meg Audrey Hepburn 08:20
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap
- Golda Meir békében és háborúban tegnap