A téli háborúra emlékeztek a finnek
2009. december 1. 16:02 MTI
Finnországban hétfőn megemlékeztek a "téli háború" kitörésének 70. évfordulójáról, a harcokban a kis északi ország csapatai 105 napon át dacoltak a rájuk támadó szovjet hadsereggel, súlyos veszteségeket okozva az ellenségnek.
Korábban
Az évforduló alkalmából koszorúzásokra került sor temetőkben és sírhelyeknél, kiállítások nyíltak meg, az iskolákban pedig rendezvényeket tartottak. A helsinki székesegyházban emlékmisét mutattak be, amelyen részt vett Tarja Halonen köztársasági elnök.
Vjacseszlav Molotov szovjet külügyminiszter 1939. november 26-án azzal vádolta a finn hadsereget, hogy Mainila város közelében tüzet nyitott szovjet terület felé. Bár a finnek váltig tagadták ezt, Moszkva csapatai négy nappal később átlépték a határt. (Orosz történészek ma elismerik, hogy a határincidens szovjet provokáció volt, Sztálin pedig ürügyként használta fel egy Finnország elleni invázióhoz.)
Bár a támadó csapatok jól fel voltak szerelve, stratégiájuk és hadműveleti tervezésük gyönge lábakon állt. Az invázió tetőpontján 450 ezer szovjet katona harcolt a jóval kisebb létszámú finn haderő ellen. A 3,7 milliós északi ország hadserege 23 ezer halottat veszített, sebesültjeinek a száma 43 ezer volt. A szovjetek vesztesége 217 ezer halott, illetve sebesült.
A Gustav Mannerheim tábornok által vezetett finn erők hősiesen ellenálltak a túlerőnek, ám 1940 márciusában, az újabb szovjet offenzíva hatására a helsinki kormány béketárgyalásokat kezdett Moszkvával. A március 12-én aláírt békeszerződés értelmében Finnország elveszítette területének 11 százalékát; ez gyakorlatilag Karélia keleti részét jelentette, ahonnan 400 ezer finnt kellett áttelepíteni az ország más részeibe. Szovjet fennhatóság alá került Finnország második legnagyobb városa, Viborg is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
klímakutatás
- Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
- Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
- Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
- Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
- Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
- Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
- A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
- Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- Nemcsak itthon, külföldön is sikereket aratott dalaival Máté Péter 19:05
- A római nép rajongott érte, a filozófusok megvetették a véres gladiátorjátékokat 18:05
- Szegény vidéki papból lett Franciaország első embere Richelieu bíboros 16:05
- A közlekedés fejlődésével egyre látogatottabbá vált a kizöldülő Városliget 15:05
- Kétes hírű luxusszállodát is vezetett a Sacher-torta megálmodója 14:05
- Ritka érmék és evőeszközök kerültek elő I. Szulejmán mauzóleumánál 12:20
- Magyarországra is elhozza egyik legújabb munkáját John Malkovich 11:20
- A vitorlázásban és kosárlabdázásban is jeleskedett Latinovits Zoltán 08:20