Bepillantás a magyar nyelv születésének kulisszatitkaiba
2009. október 30. 13:13
A magyar nyelvű írásbeliség első ötszáz évét mutatja be az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) 62 eredeti nyelvemléket, valamint 42 egyéb műtárgyat felvonultató "Látjátok feleim..." - Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig című kiállítása.
Korábban
"A korai nyelvemlékek legbecsesebb nemzeti ereklyéink közé tartoznak, de csak nagyon ritkán kerülnek nagyobb nyilvánosság elé, önálló nyelvemlék-kiállításra pedig még nem került sor" - olvashatjuk a tárlat ismertetőjében. Az általánosan elfogadott meghatározás szerint nyelvemlék minden olyan írásos feljegyzés - tekintet nélkül annak tárgyára és céljára - amely a múlt nyelvi megnyilvánulásait rögzíti. A kiállítás ebből a határtalan kínálatból az első 500 év emlékeit mutatja be, a kezdetektől az 1530-as évekig.
A kiállítás a latin nyelvű oklevelekben szórványosan megjelenő magyar szavakkal kezdődik, s az önálló irodalmi művek létrejöttéig és az írás mindennapi használatba vételéig tart, a magyar nyelvű írásbeliség történetének mintegy félezer évét mutatva be. A korból fennmaradt magyar nyelvű írott dokumentumok a nyelvemlékek, amelyek legbecsesebb, és sérülékenységük miatt legféltettebb nemzeti kincseink közé tartoznak, épp ezért nehéz konkrét számokban kifejezni értéküket. Ha mégis számszerűsíteni szeretnénk a kiállításon látható kódexek, dokumentumok és műtárgyak együttes eszmei értékét, az összeg az 50 millió eurót, azaz közel 14 milliárd forintot is elérheti.
Fotó: Gebauer Hanga [origo]
Minden kiemelkedő jelentőségű nyelvemlék helyet kap a tárlaton: a korai szórványemlékek, mint a Tihanyi Alapítólevél, az első összefüggő szövegek, mint a Halotti Beszéd és az Ómagyar Mária-siralom, s szinte valamennyi magyar nyelvű kódexünk. A 62 eredeti nyelvemléket, köztük 47 kódexet, 42 műtárgy (szobor, festmény, kő- és csontfaragvány) egészíti ki, hogy a látogatók minél teljesebb képet kaphassanak a nyelvemlékek korának kultúrájából, hangulatából.
A kódexek jelentős része az idők során külföldre került, s most lesznek először együtt láthatók. A kölcsönző országok közt van Németország, Csehország, Románia, Ausztria és Horvátország. Talán sohasem találkozott még az első magyar nyelvű bibliafordítás részleteit tartalmazó úgynevezett Huszita Biblia három különböző országban őrzött, különböző korú kézirata, a Bécsi, a Müncheni és az Apor-kódex. Ez utóbbi - több ízben megsemmisültelek is hitt - kódex megmentéséért az OSZK tett komoly szakmai és diplomáciai lépéseket. A három teremben berendezett tárlat a magyar irodalmi nyelv születésének kulisszatitkait is bemutatja: a legjobb példát erre az ún. oskoláskönyvek jelentik, ahol azt láthatjuk, hogy miként oktatták az egykori nebulókat az írásra.
Fotó: Gebauer Hanga [origo]
A kiállításon helyet kapnak a legújabb felfedezések, és bemutatásra kerülnek a nyelvemlékekkel kapcsolatos legfontosabb jelenleg folyó kutatások is, kihasználva a legmodernebb információs technológia adta lehetőségeket. A kiállítás előterében a látogató is próbára teheti tudását: az interaktivitást, és játékos részvételt elősegítő padokban akár mi magunk is másolhatunk kódexeket.
A Magyar nyelv éve 2009 programsorozatba illeszkedő tárlathoz a könyvtár reprezentatív katalógust és kétívnyi fakszimile dossziét is megjelentetett, valamint elindította a tudományos kutatást és az ismeretterjesztést egyaránt számos funkcióval szolgáló nyelvemlekek.oszk.hu honlapot. A nyelvtörténeti kiállítással együtt nyílt meg az OSZK kézirattárában Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulójára a Nyelv.Emlék.Teremtés.Kazinczy című kamaratárlat, amely szintén február 28-ig látogatható.
Az igazán igényesen kivitelezett bemutató magasra tette a lécet: az OSZK munkaatársai által rendezett kiállítás a megnyitón elhangzottak szerint szervesen illeszkedik abba a hazai tárlatsorozatba, amely a középkori Magyarország történetének finomításában, illetve akár újraértelmezésében is segíthet majd.
A kiállítás megtekinthető az Országos Széchényi Könyvtár VI. emeletén.
Nyitva tartás: 2009. október 29 - 2010. február 28., keddtől szombatig 10.00-18.00 óráig
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát tegnap
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét tegnap
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon tegnap
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell tegnap
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét tegnap
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön 2024.09.18.
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix 2024.09.18.
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence 2024.09.18.