Felavatták az embermentő evangélikus lelkész szobrát
2009. szeptember 28. 15:12 MTI
Felavatták Sztehlo Gábor, a II. világháború idején zsidó gyermekeket és felnőtteket mentő evangélikus lelkész szobrát születésének 100. évfordulója alkalmából Budapesten, a Deák téri evangélikus templom előtt.
Korábban
Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) országos felügyelője a lelkész két gyermekének részvételével tartott megemlékezésen rámutatott arra: Sztehlo Gábor nem egyszer papi ruhájával, azaz Luther-köpenyével védte a II. világháború idején az elhurcolt zsidó szülők, majd a bebörtönzött, kitelepített csendőrparancsnokok gyerekeit, és azokat, akiknek a sorsa "a politikai hullámveréstől függetlenül fordult rosszra".
Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi arról szólt: "vannak történelmi korszakok, amelyeket nem lehet józan ésszel megérteni". Mint mondta, ilyen korszak következett be 1944-ben a német megszállás után, amikor a magyar kormány saját polgárait kiszolgáltatta az ellenségnek. Az embermentőkre emlékezve kiemelte: voltak, akik "megértették az idők parancsát és volt bátorságuk cselekedni"; ennek értékét lehetetlen felbecsülni. Sztehlo Gábor és a hozzá hasonló emberek az életükkel játszottak, amikor kiálltak az üldözöttekért - tette hozzá Schweitzer József.
Donáth László evangélikus lelkész, szocialista parlamenti képviselő úgy fogalmazott: Sztehlo Gábor olyan lelkész volt, aki "előbb cselekedett, aztán prédikált", s 1946-ban szembefordult az akkori püspökökkel, elöljáróival is, akik arra akarták rávenni, hogy az általa 1944-ben létrehozott Gaudiopolis (Örömváros) profilját változtassa meg.
Merényi Zsuzsa tanár az avatáson elmondta: Sztehlo Gábor 1944 márciusában kezdte el zsidó gyerekek mentését Raffay Sándor püspök megbízásából. Karácsonyig 32 otthonban szervezte meg a gyerekek ellátását a Vöröskereszt támogatásával. Tevékenységéért 1972-ben megkapta a Világ igaza címet. 1945 tavaszán a Weiss Manfréd által felajánlott területen létrehozta a Pax gyermekotthont, s az egyház keretén belül szeretetotthonokat szervezett. 1961-től 1974-ben bekövetkezett haláláig Svájcban végzett lelkészi munkát. Nobel-békedíjra is felterjesztették, de azt abban az évben Willy Brandt német szövetségi kancellár kapta meg.
A Deák téren felállított, 3 méteres alkotást Vígh Tamás Kossuth-díjas szobrászművész készítette fekete török márványból.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Csupán adócsalásért tudták elítélni a szeszcsempészetből meggazdagodó Al Caponét 09:05
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát tegnap
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét tegnap
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon tegnap
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell tegnap
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét tegnap
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön 2024.09.18.
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix 2024.09.18.