Jupiter-szentélyt fedeztek fel Hadrianus fala mellett

A szentélyre Vindolanda római erődítmény északi kapuja mellett bukkantak. Az igen jó állapotban fennmaradt oltárt a negyedik galliai cohors (Cohors Quartatae Gallirum) parancsnoka emeltette. A 110 centiméter magas, másfél tonnás díszes oltáron a kezében villámot tartó istent bikán állva ábrázolta az ókori művész.

Hadrianus császár uralkodása alatt, i.sz. 122 és 127 között építettek a falat, amely a Solway-öböltől a Tyne torkolatáig húzódik, keresztülszelve Észak-Angliát. A 120 kilométer hosszú, mintegy 4,5 méter magas, 3 méter széles fal a birodalom határait volt hivatott megvédeni a barbárok támadásaitól. Római mérföldenként, 1481 méterenként erődöket építettek, ezek között pedig meghatározott távolságban két-két bástyát helyeztek el. A fal mentén a rómaiak utakat is építettek, valamint létrehozták a hadtáp támaszpontjait.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. világháború

• Előnytelen békét eredményezett Oroszország számára a bolsevik hatalomátvétel
• Máig számos rejtély övezi a sandringhami zászólalj eltűnését
• A méhek támadása is hozzájárult a britek tangai vereségéhez 
• Ellenezte a hadüzenetet, mégis Tisza Istvánt kiáltották ki az első világháború felelősének
• Még Ernest Hemingwayt is megihlette a caporettói áttörés
• Ha kellett, akár hajnalig is a betegei mellett virrasztott Andrássy Ilona