Gyakran ettek halat az ősemberek

A Pekinghez közeli Tienjüen barlangban fellelt maradványokban a tudósok a kollagénben izotóp-meghatározást végeztek, különösen nitrogén és kén mennyisége érdekelte őket, amelyből arra lehet következtetni, hogy csak időről időre fogyasztott-e az illető halat, vagy rendszeresen szerepelt az étrendjében. A csontváz vizsgálata arra derített fényt, hogy legalább ez az egy személy rendszeres halfogyasztó volt. "Ez a vizsgálat szolgáltatta az első bizonyítékot arra nézve, hogy a modern ember már a fejlődése legkorábbi időszakában is fogyasztott halat Kínában" - hangsúlyozta Michael P. Richards, a Max Planck Evoluciós Antropológiai Intézet kutatója.

Mint mondta, a halfogyasztás megkönnyítette a létfenntartást, s javította a demográfiai mutatókat, de lehet, hogy Eurázsia növekvő népessége miatt volt kénytelen az ember új élelemforrás után nézni, s így iktatta a halat az étrendjébe. A halászat a korban igencsak nehéz lehetett - vélik a kutatók, hiszen a fosszilis maradványok arról árulkodnak, hogy az emberek a kőkéseken kívül 50 ezer évvel ezelőttig nem használtak kifinomult halászeszközöket.

Más kutatók szerint a halfogyasztásnak köszönhetően megnőtt az ember agytérfogata, olyan hatást gyakorolva, mint amikor kétmillió évvel ezelőtt a szárazföldi emlősök húsa bekerült az emberi étrendbe. Más tényezők, például a létfenntartásért folytatott küzdelem természeti csapások idején is kihatott az agy fejlődésére.

A kutatás részleteit az amerikai tudományos akadémia lapja, a PNAS (Proceedings of the National Academy of Sciences) legújabb számában tették közé.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”