Megehette a modern ember a Neander-völgyit

Fernando Rozzi, a párizsi Centre National de la Recherche Scientifique antropológusa olyan csontot tárt a nyilvánosság elé, amely felizzítja régi vitát: miért halt ki a Neander-völgyi ember? Rozzi szerint azért, mert a modern ember vadászott rá - és meg is ette.

A Homo sapiens és a Neander-völgyi egymástól függetlenül fejlődött ki afrikai ősökből. Az utóbbi mintegy 250 ezer évvel ezelőtt Európában, míg a Homo sapiens Afrikában alakult ki. Mintegy 28 ezer évvel ezelőtt a Neander-völgyi azonban eltűnt a színről - pont akkor, amikor a Homo sapiens Afrikából kivándorolva elkezdett terjeszkedni Európában. Ez persze számos kérdést vet fel, kezdve attól, hogy voltaképpen mi is történt. Vajon a modern ember fokozatosan kiszorította a Neander-völgyit? Vagy még vadászott is rá, és ezzel kiirtotta? És vajon közösült-e vele?

Lehetséges, hogy Fernando Rozzi a Neander-völgyi gyermek állkapocscsontján felfedezett kőkésnyomokkal a modern ember első emberölését tárta fel. A lelet a délnyugat-francia Les Rois barlangból került elő, és a 28-30 ezer éves csontokat eddig Homo sapiens maradványoknak vélték. Egy állkapocscsont azonban Neander-völgyi gyermeké volt - írta Rozzi a Journal of Anthropological Science című szaklapban. Több vonása utalt ugyanis Neander-völgyire, nem pedig modern emberre.

A kutatókat leginkább az lepte meg, hogy a csonton vágásnyomok látszottak, olyanok, mint amilyeneket állati csontokon látni, miután tűzkővel eltávolították róluk a húst. A leletnek három lehetséges magyarázata van: a Neander-völgyi gyermeket a barlang emberei megették vagy koponyája trófeaként szolgált; az állkapocscsont egy mindkét faj vonásait magában hordozó emberé volt, ez esetben ez lenne az első utalás arra, hogy szexuális kapcsolat létesült a Homo sapiens és a Neander-völgyi között; a barlanglakók a modern ember primitív külső vonásait hordozó csoportot alkothattak, ami a kőkori ember változatosabb külsejére utalhat. Rozzi azonban a legvéresebb verziót tartja a legvalószínűbbnek. "A Neander-völgyiek erőszakos végét mi okoztuk, sőt olykor megettük őket" .

Vannak azonban, akik nem osztják véleményét. Francesco d'Errico, az Institut de Préhistoire et de Géologie du Quaternaire kutatója és a cikk társszerzője kijelentette az újságnak, hogy "néhány vágásnyom még nem bizonyítja a kannibalizmust." Szerinte éppúgy lehetséges, hogy a barlanglakók találták az állkapocscsontot, és fogaiból nyakláncot fűztek. Chris Stringer, a londoni természettudományi múzeum antropológusa igen fontos felfedezésnek tartja a leletet. "Több bizonyítékra van szükség, de a csontok arra utalhatnak, hogy a modern ember és a Neander-völgyi egy helyen, egy időben éltek Európában" - hangsúlyozta Stringer. "Találkozhattak, és lehetséges, hogy egynémely alkalommal ez bizony ellenséges légkörben zajlott le".

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Közel-Kelet

• Rengeteg balszerencse övezte a III. keresztes hadjáratot
• Hatalmas környezeti katasztrófával járt az öbölháború 
• Bármi áron érvényesítette kereskedelmi érdekeit a brit Kelet-indiai Társaság
• Európaiként az elsők között tette meg a mekkai zarándoklatot Germanus Gyula
• Csak vesztesei voltak a nyolc éven keresztül tomboló iraki-iráni háborúnak 
• Csak néhány száz keresztény élte túl Jeruzsálem muszlim visszahódítását
• Marco Polo segített elterjeszteni az asszaszinok legendáját
• Itáliai és német közreműködéssel jutottak el New Yorkba az Iránról készült első fotók
• Súlyos környezeti katasztrófával is járt a Sivatagi Vihar