Szabályoznák a hontalan régészeti leletek ügyét
2009. március 13. 09:51 MTI
Nemzetközi jogi szabályozást sürgetett csütörtökön magyar szakember az úgynevezett hontalan régészeti leletek - a vámáru-, illetve bűnjelraktárakban porosodó - problémájára az Európai Régészeti Tanács strasbourgi konferenciáján elhangzott előadásában.
Korábban
Hajdú Éva, a Seuso-kincsek volt miniszteri biztosa elmondta, hogy a régészeti lelőhelyek fosztogatása nem újkeletű probléma, de az európai határok lebontásával azok, akik az antik tárgyak illegális kereskedelmével foglalkoznak, komoly előnyre tettek szert az egymással még mindig nehezen kooperáló kulturális szakemberekkel és a bűnüldözőkkel szemben.
Az országonként eltérő törvényi szabályozás, valamint az Európai Unió határain kívül eső, erős felvevő piacot jelentő amerikai és japán műkereskedelem hatása sokszor szélmalomharc érzetét kelti a kulturális örökség védelméért küszködőkben. A régészeti lelőhelyek védelme nem csupán a bennük található tárgyak miatt fontos, sokkal inkább azokért a tudományos adatokért, amelyek csak akkor olvashatók ki belőlük, ha megtalálási helyükön, eredeti állapotukban, szakemberek tárják fel azokat. Az összefüggések, a valaha volt életkörülmények ismerete vész el egy kirabolt sírból, egy feldúlt lelőhelyről - hangsúlyozta.
Az Európa Tanács székházában tartott tanácskozáson neves német, orosz, angol jogászok és kulturális szakértők a leghatékonyabb örökségvédelmi módszerekről egyeztettek. Hajdú Éva arra a problémára hívta fel a figyelmet, hogy a határokon vagy különböző rendőrségi akciókban lefoglalt régészeti tárgyakat - sokszor gyönyörű, több ezer éves műalkotásokat - vámáru- és bűnjelraktárakban helyezik el. Ezek azután évekig a múzeumi lét perifériáján várják helyzetük rendezését a jog- és az igazságszolgáltatás, illetve a kulturális örökségvédelem különböző szférái között a "senkiföldjén", a látogató nagyközönségtől és a tudományos világtól is elzárva.
Mint elmondta, Magyarországon létezik adatbázis az ilyen műtárgyakról, de jó lenne, ha az országok kulturális örökségvédelemmel foglalkozó intézményei között nemzetközi jogi megállapodás születne az együttműködésről, információcseréről, amivel elő lehetne mozdítani e tárgyak sorsának megnyugtató rendezését.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze 15:05
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap