Lézerrel szkennelik a római katakombákat
2009. február 13. 09:07 ANSA, MTI
Róma katakombáinak titkait hivatott feltárni egy új lézeres térképkészítő eszköz: a szkenner segítségével a felszínről alkotható meg a földalatti járatok háromdimenziós modellje.
Róma alatt körülbelül 40 katakombarendszer húzódik. A puha vulkanikus kőzetben vájt labirintusok építése az i.sz. 2. században kezdődött, s a keresztények titkos temetkezési helyéül szolgált, később istentiszteleteket tartottak itt. Némely katakomba akár négyszintes is lehet, a tudósok szerint pedig lehetnek olyan labirintusok is, amelyeket még fel sem fedeztek.
A szkennert osztrák kutatók fejlesztették ki Norbert Zimmermann, a bécsi tudományos akadémia régészének irányítása alatt. Hároméves munka eredményeként a csoport elkészítette a legrégebbi és legkiterjedtebb római földalatti járatrendszer, a 15 kilométeres Domitilla-katakomba háromdimenziós modelljét, ennek köszönhetően a régészek teljes mértékben áttekinthetik az ősi labirintust. A szkenner által szolgáltatott adatokat ötvözték a katakombában készített korábbi felvételekkel.
"Négyszáz éve van tudomásunk a katakombákról, ám soha nem készültek pontos térképek" - nyilatkozta Norbert Zimmermann. A háromdimenziós modell segítségével a szakemberek nem csupán "bebarangolhatják" a virtuális labirintust, hanem megvizsgálhatják a temetkezéseket és a falfestményeket is, amelyek a földalatti járatok sűrű homályába vesznek.
A projekt 2011-ig tartó következő szakaszában a kutatók pontosan számba akarják venni az egyéni temetkezéseket, valamint dokumentálni szeretnék a sírfestményeket, amelyeket eddig még nem vetettek alá tudományos vizsgálatnak. Norbert Zimmermann reményei szerint a fogadalmi feliratok új elemekkel gazdagítják a korabeli társadalomról szerzett ismereteiket.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön tegnap
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix tegnap
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence tegnap
- A filmtörténet felújított klasszikusai láthatóak a 7. Budapesti Klasszikus Film Maratonon tegnap
- tegnap
- A Castro-kormányzat megdöntésére irányuló kísérlet volt a CIA egyik leglátványosabb kudarca tegnap
- Új Európa született a zárt ajtók mögött zajló bécsi kongresszuson tegnap
- Még a saját halálát is megrendezte Ken Kesey, a Száll a kakukk fészkére írója 2024.09.17.