Társadalmi párbeszéd a vitatott emlékművekről

Sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a javaslat kidolgozásának gondolata a tallinni szovjet katonai emlékmű eltávolításával kapcsolatos észt-orosz vitában fogant, de az előterjesztés átfogóan tárgyalja a problémát. Nyugat-Európában - tette hozzá - a második világháború után a demokratikus társadalmak szembe tudtak nézni múltjukkal, de a kontinens keleti felében a náci megszállást csaknem azonnal szovjet megszállás követte, így ezekben az országokban sok olyan emlékművet emeltek, amelyeket a társadalom egy része a felszabadulás, más része a diktatúra emlékművének tekint.

A liberális politikus felhívta a figyelmet arra, hogy Spanyolországban a diktatúra békés körülmények között történt felszámolása után még három évtizedig nem nyúltak a francóista emlékművekhez, mígnem José Luis Rodríguez Zapatero spanyol miniszterelnök úgy ítélte meg, hogy erre már megérett a spanyol társadalom. Eörsi előterjesztése szerint világosan meg kell különböztetni egymástól a katonai temetőket és a győzelmi, hősi emlékműveket, oly módon, hogy az előbbiek esetében a kegyeleti szempontokra tekintettel szigorúan be kell tartani a nemzetközi, illetve kétoldalú megállapodásokat.

Az utóbbiak esetében a magyar képviselő szerint történészek, a civil társadalom és a politikai élet szereplőinek bevonásával, konferenciákkal és kollokviumokkal, széles körű társadalmi viták nyomán kell eldönteni, mi legyen az emlékművek sorsa. Az indítvány értelmében ehhez célszerű lenne európai szakértői központot létesíteni, amely segítségére lehetne az ET-tagállamoknak. A szöveg sajnálattal állapítja meg, hogy mindeddig nem sikerült összeállítani az ET-tagállamokban található háborús temetők teljes listáját, és javasolja ilyen jegyzék összeállítását az emlékművekről is. A szöveg javasolja, hogy a tagállamok fontolják meg ezzel a problémakörrel kapcsolatban történelmi múzeumok létesítését.

Az előterjesztés fő célja - hangsúlyozta Eörsi Mátyás a sajtótájékoztatón - az, hogy a vitatott megítélésű emlékművek ügyét kivonják a társadalmi feszültséget és gyűlölködést keltő tényezők közül, vagyis hogy a társadalmi megbékélés ügyét szolgálják. Emellett - tette hozzá - el kell kerülni, hogy az emlékművek kapcsán az államközi kapcsolatokban feszültséget szítsanak, más államokkal szembeni politikai célokat kövessenek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"