Bezárt a leghíresebb berlini menekülttábor
2009. január 7. 08:07
55 év után zárta be kapuit a berlini Marienfelde Menekülttábor, amely a hidegháborús érában az első megállási lehetőséget jelentette a kommunista országokból nyugat felé távozók számára. A december 31-én bezárt intézményben közel kétmillió ember fordult meg.
Korábban
A Marienfelde Menekülttábort 1953-ban hozták létre, és kezdetben az amerikai, a brit és a francia hadsereg tisztjei irányították, majd a nyugat-berlini hatóságok vették át ezt a feladatot. Az alapításkor 15 lakókörzetet létesítettek, amely 1200 személy befogadására volt elég, majd később a menekültek számának növekedésével a tábort is bővítették, és 1955-re további 11 körzetet jelöltek ki: ezáltal már 2800 ember fért el az ideiglenes szálláson.
A menekültek aprócska, önellátó apartmanokban kaptak helyet, amelyekben fürdőszoba és konyha is volt. Átlagosan két hetet tartózkodtak ott: legtöbbjük német volt, akiknek elege volt a kommunista Németországból, és nyugatabbra szerették volna újrakezdeni. Ennek ellenére a nyugat-német rendőrség és határőrség mindenkivel nagyon gyanakvó volt. Erre minden okuk megvolt, hiszen a hidegháború legfagyosabb korszakában több kommunista ügynök is szeretett volna akár a táboron át is nyugatra jutni.
A menekültek lakhatási és étkezési költségeit Berlin városa állta, míg a jótékonysági szervezetek tanácsokkal, és komoly adományokkal segítették az ott élőket. Az evangélikus és katolikus egyházak tanácsadó szolgálatot működtettek, és a táboron belül is vállaltak keresztelést, vagy éppen esketést.
Az 1949-90 között nyugatra menekült négymillió kelet-német közül 1,35 millióan ezen a táboron át távoztak új hazájukba. Később a lelkesedés alábbhagyott, majd az 1980-as évek második felében újra tömegek özönlötték el a tábort, amely ekkorra már kevésnek bizonyult. 1989 tavaszán aztán megindult az ár: az egykori Szovjetunió egész területéről ide irányították a menekülteket. 1989 áprilisában 6000 fő, míg májusban már 12 ezer, és novemberre közel 100 ezer ember lakott Marienfeldben.
A tábor bezárásával az épületek megmaradnak: a vezetés szerint nem fenyeget a bontás veszélye, hiszen azokat történeti értékű épített örökséggé nyilvánították.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2020
- Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
- Főszerkesztői köszöntő
- Az erotika stílusa: Josephine Baker
- A kis magyar–osztrák háború és következményei
- Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
- Erdélyi életstratégiák Trianon után
- A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
- A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
- Erdélyi fatányéros orosz jazzel
- Nehezen barátkozott meg az amerikai hétköznapokkal Kabos Gyula 18:05
- Hitük érdekében minden kényelmet feladtak a korai keresztény remeték 16:05
- Megrendítő történetek az aradi vértanúk utolsó óráiból 15:05
- Nem csak saját gyermekeiről gondoskodott példamutató módon Széchenyi István 09:50
- Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna 09:05
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap