Sírrablók és kincskeresők Németországban
2008. december 9. 10:54
Az elrejtett kincsek felkutatásának története az ősidőkre vezethető vissza. A romantikus felfogás alapján a kincskeresők afféle kalandoroknak tűnhetnek, azonban szakszerűtlen tevékenységük a régészeti leletekből nyerhető információk megsemmisülését okozzák. A németországi Biberach múzeumának Sírrablók-kincskeresők című új időszaki kiállítása az így előkerült leleteket mutatja be.
A kincskeresők "lelkesedése” napjainkig töretlen: a német rendőrség közel 1000 sírrablóval számol. Az új technikák (fémkereső, GPS) segítségével az amatőr régészek és a kincskeresők komoly előretörést értek el a rejtett értékek felderítésében. Sajnos sokszor a hozzá nem értésük miatt semmisül meg a valódi régészeti „kincs”: a leletekből nyerhető sokrétű információ. A régészek ugyanis a leletkörülmények, -összefüggések és a feltárás során tett megfigyelések segítségével tudnak minél több információt gyűjteni, amely kiemelten fontos a végkövetkeztetések levonása szempontjából. A tudományos kutatás ezért az összefüggések vizsgálatára, nem pedig magukra a tárgyakra helyezi a fő hangsúlyt. Ezzel szemben a kincskeresőket csupán a leletek érdeklik.
Az időszaki kiállítás érzékletesen világít rá, hogy a leletek a földből hozzá nem értő történő kivételénél hogyan tűnnek el a pótolhatatlan információk, és ezáltal a múltunk egy darabja miként válik rekonstruálhatatlanná. Sírrablás talán azóta létezik, amióta a holttesteket gazdag mellékletekkel temették el. Így például egy 2006-2008 között feltárt ludwigsburgi temetőnek több mint 90 %-át még az ókorban kirabolták. A sírok fosztogatói feltehetően korai keresztények lehettek.
A „sírrablók alagútjában“ nevű részben jelentős kincsleletek és tárgyak tekinthetők meg, többek között a 17. századi boxberg-schweigen-i 2500 darabos éremlelet, illetve az Egesheim melletti ún. „Heidentor” korakelta áldozati helyről (i.e. 7-4. század.) származó fibulák, ékszerek, fegyverek és további leletek a, valamint az eschenz-i arany poharak (Svájc, i.e. 2500–1600 körül).
A kincsrablók jelenléte a Kárpát-medence országaiban is tetten érhető. A kincseket először a 18. század második felétől kezdték célzottan keresni, sőt a napóleoni háborúk idején állami vállalkozás keretében egy katonatiszt vezetésével próbáltak rálelni a dák kincsekre, amelyekkel a viaskodások miatt üressé vált kincstárat kívánták feltölteni. Kutatásaik azonban nem vezettek sikerre, ahogy a hivatali aktákban oly sokszor előforduló beadványok alapján másokéi sem. Elsősorban a véletlennek köszönhetően bukkantak azokra a kiemelkedő leletekre (pl. nagyszentmiklósi kincs, szilágysomlyói és osztrópatakai leletek), melyek egy-egy korszak kutatását ma is meghatározzák. Mivel az államkincstár szintén részesedett a leletek értékéből, így a hatóságok kiemelten figyelték, hol és kik találnak nemesfém tárgyakat (ékszerek, érmek stb.) és igen nagy hatékonysággal jártak el az ügyekben.
Az 1867-es kiegyezés után a sorra szerveződő régészeti egyletek, valamint a régiséggyűjtők törekedtek az előkerült tárgyak megmentésére és a leletkörülmények tisztázására. Tevékenységüknek köszönhetően született meg a múzeumok országos hálózata. Míg a pártállam idején a kincskeresés, éppen a nemesfém tárgyak miatt, az el nem tűrt tevékenységek közé tartozott, addig a rendszerváltással együtt sorra jelentek meg a hivatásos és amatőr "kincsvadászok”. Míg nagy részük elsősorban érdeklődésből és érdeklődés szintjén járja a vidékeket, addig itt is azok okozzák a súlyos problémát, akik üzletszerűen űzik ezt a tevékenységet. Működésük súlyos károkat okozott és okoz a régészeti kutatásnak, ám az utóbbi időben a hatóságok komolyabban figyelnek rájuk, és ennek köszönhetően egyeseket sikerült tetten is érni és a leleteket lefoglalni.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- 10 érdekesség a Vöröskeresztről 10:09
- Kortárs ékszerekkel bővült a tél legsikeresebb tárlata a Magyar Nemzeti Múzeumban 10:05
- Filmjeiben a visszafogott előkelőséget testesítette meg Audrey Hepburn 08:20
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap
- Golda Meir békében és háborúban tegnap
