Megtalálták a kazárok elveszett fővárosát

Dimitrij Vasziljev, az Asztraháni Állami Egyetem kutatója az AFP hírügynökségnek azután nyilatkozott, miután a Kaszpi-tenger északi partján, Szamoszdelka városában befejezték a munkálatokat. Elmondása szerint sikerült megfejteni a kor egyik legfontosabb rejtélyét, azaz hogy miként éltek a kazárok. `Nagyon keveset tudunk a kazárokról, hagyományaikról, temetési rítusaikról és kultúrájukról`.

Hol is volt a Kazár Kaganátus?

A most talált város lehetett az egykori - a 8-10. század között a judaizmust központi vallásának választó - államalakulat fővárosa, amíg azt az orosz állam születésekor el nem pusztították. A birodalom fénypontján a kazárok irányították a mai Oroszország déli-, Kazahsztán nyugati részét, Kelet-Ukrajnát, Azerbajdzsánt és a hírekben épp Grúzia miatt szereplő észak-kaukázusi régiót is.

Az arab krónikák a kazárok fővárosát Atil néven említik, ám Vasziljev szerint a szó inkább a Volga folyót jelöli, amely mellett, vagy amelynek torkolatánál a város fekhetett. Atilben több etnikum, így keresztények, zsidók, muszlimok és pogányok egyaránt megfordultak, és békében éltek egymás mellett, illetve gyakorolták vallásukat. A település maradványait eddig nem sikerült megtalálni, és a régészek egész mostanáig úgy gondolták, hogy azokat a Kaszpi-tenger moshatta el.

A Szamoszdelka mellett az elmúlt kilenc évben folytatott munkálatok során csak mostanra sikerült olyan bizonyítékokat találni, amelyek alátámasztják ezt az elméletet. Ilyen felfedezés például egy ókori téglákból épült erőd is, amelyen belül jurtákhoz hasonló lakóépületek maradványai kerültek elő, és az építmény háromszögletű alakja is amellett tanúskodik, hogy ez nem egy közönséges város lehetett.

A térségben folytatott régészeti kutatásokban idén nyáron 10 egyetem régészei mellett 50 diák is részt vett, a munkálatokat a moszkvai Zsidó Egyetem és az Orosz Zsidó Kongresszus finanszírozta.