Moszkvai bíróság előtt a katyni mészárlás ügye
2008. június 11. 08:57
A korábbi döntést törvénybe ütközőnek minősítette és visszautalta újabb eljárás céljából az ítélkező kerületi bírósághoz kedden a moszkvai városi bíróság.
Korábban
A kerületi bíróság azzal az indokkal nem is vizsgálta az ügyet, hogy rehabilitációra vonatkozó keresettel csak az fordulhat bírósághoz, akinek a jogait megsértették. Az áldozatok rokonainak ügyvédei arra hivatkoztak, hogy a vonatkozó törvény szerint bárki kérheti az áldozatok rehabilitálását.
Korábban már a legfelső katonai ügyészség is elzárkózott az ügy érdemi vizsgálatától azzal, hogy nem állnak rendelkezésre iratok annak alátámasztására, hogy Katynban a lengyel katonák represszió áldozatává váltak volna. Az ügyvéd ezt a döntést is meg akarja fellebbezni.
Sosem felejtettek: csendes lázadás 1952. május 1-jén |
A Hamovnyicseszkij bíróság egyébként a Memorial jogvédő egyesület kapcsolódó keresetét is tárgyalja, amelyet a szervezet az ellen nyújtott be, hogy a katonai ügyészség szigorúan titkosnak minősítette az ügyet, és megtagadta az iratok átadását a kerületi bíróságnak. A legfőbb katonai ügyészség a maga részéről 2004. szeptemberében lezárta a katyni mészárlás ügyében indított bűnvádi eljárást.
A katyni eseményekről - lengyel katonatisztek 1940-ben történt tömeges lemészárlásáról - első ízben 1992-ben kerültek elő dokumentumok a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) különleges archívumából, annak is az 1. számú dossziéjából, amelyet kizárólag a párt főtitkárai használhattak. Akkor Borisz Jelcin államfő javasolta az Alkotmánybíróságnak, hogy a dokumentumokat az SZKP ügyében folyó eljáráshoz csatolják.
Az iratok alátámasztották, hogy az egykori Szovjetunió különböző területein, köztük a Szmolenszki területen lévő Katyn mellett több mint 20 ezer lengyel sorkatonát és tisztet lőttek agyon. A Vörös Hadsereg 1939-ben a Molotov-Ribbentrop paktum alapján átlépte Lengyelország keleti határát, s mintegy 20 ezer lengyel katonát ejtett fogságba, akiket később gyakorlatilag kivégeztek. Az első tömegsírokat már 1943-ben megtalálták.
Moszkva egészen 1989-ig nem vállalta a felelősséget a gyilkosságokért, noha már az 1980-ben megkötött szovjet-lengyel ideológiai, tudományos és kulturális együttműködési megállapodás közös történész-bizottság alapítását irányozta elő a Katynban történtek vizsgálatára. Az SZKP archívumából előkerült dokumentumokat nem sokkal fellelésük után átadták Lengyelországnak.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/524f1409c7ca4afc82289a77ca269c7f.jpg)
![Múlt-kor magazin 2018. különszám](/ih0Ax/label/.cut-640x400/753.jpg)
Múlt-kor magazin 2018. különszám
- Hitler és a nők
- Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
- Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
- Petőfi halála és a túlélés költői
- Kádár János és az ő Piroskája
- A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
- Vágy és vezeklés
- Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
- Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
- Olajbirodalma szétesése után vagyona nagy részét eladományozta John D. Rockefeller tegnap
- Csupán egy dolog miatt nem gúnyolták a kortársai által furcsának tartott Szókratészt tegnap
- „Azt a színházat, amelyik nem vállal kockázatot, megette a fene” – beszélgetés Meczner Jánossal tegnap
- Magyar nyelvű tárlatvezetéssel várja a látogatókat Mária Terézia kedvenc vidéki rezidenciája tegnap
- Sokkolta Kecskemét lakosságát az 1911-es földrengés tegnap
- André Kertész korábban nem látott fotóit is bemutatja a Magyar Nemzeti Múzeum tegnap
- Hatalmas összegért keltek el Napóleon pisztolyai tegnap
- Páváknak és hattyúknak is otthont adott a régi Városliget tegnap