Titokzatos romvárosba temetkeztek a perui felhőharcosok
2008. január 23. 12:00
A chachapoya civilizáció egyik erődítményében csontvázak és különböző leletek kerültek elő, amelyek közelebb vihetnek a prekolumbián kultúrák egyik legérdekesebb népéhez.
Korábban
Múmiák a felhők városában
Az inkákról és Machu Picchuról szinte mindenki hallott már, de a chachapoya kultúra majdnem teljesen ismeretlen. Az Andok mélyén fekvő, fallal körülvett erődítményük az ősi Amerika legnagyszerűbb építményei közé tartozik, és mind méretében, mind nagyszerűségében felveszi a versenyt Machu Picchuval. Kuelap nehezen megközelíthető, lélegzetelállító környezetben fekszik, ahol nincsenek utak, szállodák vagy büfék, és látogatók is alig.
Ismeretlen eredetük rengetek találgatásra adott okot. A gyarmati korból származó feljegyzések szerint a chachapoya indiánok világosabb bőrűek voltak, mint a többi itt élő népcsoport, és ez képtelen elméletek kialakulásához vezetett. "A kék szemű főníciaiaktól kezdve egészen az írekig sokan szóba kerültek lehetséges gyarmatosítókként. Évtizedekig szenzációhajhász kijelentések uralták a témát, ami nem tett jót a régészetnek" - mondja Keith Muscutt, Santa Cruz-i kutató és tanár, aki könyvet írt a chachapoya indiánokról.
A gyarmati krónikákból tudjuk, hogy a chachapoya indiánok magas és bátor harcosok hírében álltak, akik sokáig ellenálltak az inka hódításnak, de emellett tapasztalt kereskedők és hatalmas sámánok is voltak. A Kuelapban talált egzotikus tollak és tengeri kagylóból készített bonyolult ékszerek arról tanúskodnak, hogy kereskedőik bejárták az Amazonas dzsungeleit és a Csendes-óceán partvidékét. A csereáruk között szerepeltek a kokacserjék értékes levelei, trópusi madártollak és hallucinogén növények.
A chachapoya indiánok mindig magas hegytetőkre építkeztek, ami védelmet és természetes csatornát jelentett egy olyan vidéken, ahol ellenség vette körül őket, és rengeteg eső hullott. A hegyek lejtőin teraszos földművelést folytattak, burgonyát, kukoricát és más gabonanövényeket termeltek, ami nagyszámú népesség eltartását tette lehetővé. A kultúra eddig felfedezett kőépítményei küzül a kualepi fellegvár emelkedik ki, amelynek mintegy 18 méter magas falai fenségességet sugároznak. A hegygerincen végighúzódó fal különböző nagyságú és alakú, gyakran több tonnás mészkőtömbökből épült, amelyek megmunkálása és elhelyezése rendkívüli tudásról és precizitásról tanúskodik.
A 2800 méteres magasságban fekvő Kuelap létezése már csaknem egy évszázada ismert, de elszigeteltsége sokáig meggátolta a komoly kutatásokat. Addig viszont az elszánt kincskeresők és kíváncsiskodók sok csontot és leletet elhordtak. A perui kormány és Amazonas állam anyagi támogatásával végre elkezdődhettek a régészeti ásatások.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát 19:05
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét 17:05
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon 14:20
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell 09:50
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét 09:05
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön tegnap
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix tegnap
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence tegnap