Bocsánatot kértek a kitelepített németektől
2007. november 19. 08:00
Korábban
Szabadulás a kollektív felelősség eszméjétől
Glatz Ferenc akadémikus, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatója is azt hangoztatta: a németek kitelepítéséről beszélni kell, mert tanulságainak levonása nélkül "nem tudunk megszabadulni a kollektív felelősség eszméjétől". A történész arra is figyelmeztetett, hogy a kirekesztések különböző formái nem csak a diktatúrákban, de a demokráciákban is megjelenhetnek. Mint rámutatott, a demokratikus rendszer önmagában nem szünteti meg a "kirekesztések bennünk élő hajlamát", és annak hagyományait.
Konrád György író előadásában az előítéletekkel kapcsolatban arról beszélt: "kollektív bizalmat" kellene megelőlegezni egymásnak. A konferencián részt vett a német politikai közélet több képviselője, köztük Norbert Lammert, a Bundestag elnöke és több német tartományi vezető is.
A magyarországi németek elűzetése 1946 januárjától 1948 szeptemberéig tartott, a Tildy Zoltán vezette kormány 1945 decemberében rendeletben határozott a német lakosság egy részének kitelepítéséről. A kitelepítés ellen tiltakozott, illetve felemelte szavát mások mellett Bibó István, Mindszenty hercegprímás, illetve a Szociáldemokrata Párt.
A rendelet szerint Németországba köteles volt áttelepülni az a magyar állampolgár, aki a legutolsó, 1941-es népszámláláskor német nemzetiségűnek vagy anyanyelvűnek vallotta magát. A kitelepítendők vagyonát már a rendelet hatálybalépésének napjától zárolták. Az említett időszakban 180- 200 ezer németet telepítettek ki. Az 1949-es népszámlálásnál már csak 23 ezren vallották magukat németnek.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/iI3Es/article_issue/.275x275/167.jpg)
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
Az első 500 előfizetőnek.
![III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek / 10. A reformkor fő kérdései](/iI3Es/label/.cut-640x400/801.jpg)
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
Legfrissebb
Legolvasottabb
- Évtizedeken keresztül rejtély övezte, hogy mi történhetett a svéd sarkkutató csapattal 15:05
- A kor legnépszerűbb illata volt Coco Chanel No.5 nevű parfümje 14:21
- Kulturális örökségünket bemutató országos turné indul Székesfehérvárról 13:20
- Saját tervezésű dresszben úszta át első nőként a La Manche csatornát Gertrude Ederle 09:50
- Valószínűleg az atombomba hatásának bemutatása is elég lett volna Japán elrettentésére 08:20
- Madárlakhoz hasonlították az első elektromos árammal működő közlekedési lámpát tegnap
- Három különböző arcot is kapott a rejtélyes körülmények között elhunyt Tutanhamon tegnap
- A közép-európai összefogás jelentős példáját adta Hunyadi János életműve tegnap