Kibővítve utazik Romániába az 1956-os vándorkiállítás

Varga Andrea történész elmondta: a Sor(s)ok között című kiállítás anyagának egy részét a közönség már láthatta tavaly Bukarestben és Budapesten.

A külföldi román kulturális intézeteket összefogó bukaresti intézmény, a kommunizmus idején elkövetett gyilkosságokat vizsgáló romániai intézet, a Securitate Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS), a bukaresti lengyel nagykövetség, valamint az Olasz Kulturális Intézet támogatásának köszönhetően Temesvár után Aradon, Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Nagyszebenben, Brassóban, Iasiban és Bukarestben is megtekinthetik az érdeklődők a kiállított dokumentumokat.

A kiállítás Budapesten

A történész hangsúlyozta: az új anyagok bizonyítják, hogy a magyar forradalommal nem csak Romániában, hanem Lengyelországban és Olaszországban is többen szolidaritást vállaltak. Tizennyolc olasz városban utcákat is elneveztek a magyar mártírokról.

Varga Andrea rámutatott: az Európai Unióhoz csatlakozott volt kelet-európai kommunista országok közül Románia az egyedüli, ahol még nem rehabilitálták a politikai okok miatt börtönbe vetetteket, illetve kivégzetteket. Mindez annak ellenére nem történt meg - folytatta a kutató -, hogy a román belföldi titkosszolgálat egyik 1991-es feljegyzése megállapítja: az 1956-os magyarországi események nyomán kialakult kommunistaellenes megmozdulás volt az egyedüli Romániában 1945 és 1989 között, amely az egész országra kiterjedt.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) három képviselője már júliusban jelezte, hogy törvénytervezetet nyújt be a parlamentben az 1948 és 1963 között lezajlott politikai perekben hozott ítéletek eltörléséről. Időközben az igazságügyi minisztérium illetékesei is bejelentették, hogy hasonló értelmű kormányrendelet kidolgozását tervezik.

(Múlt-kor/MTI)