Újraírhatják a termékeny félhold történetét
2007. augusztus 17. 11:00
A régészek eddig azt gondolták, hogy a modern civilizáció bölcsője Mezopotámiában, a Tigris és Eufrátesz folyók által termékennyé tett területen ringott.
Korábban
Az Iránban és környékén végzett ásatások azt sejtetik, hogy valójában itt alakulhattak ki az első városok, amelyek lakói több száz kilométeres körzetben kereskedtek. `Az emberek nem gondolták, hogy ilyen korai időkben ilyen nagy települések jöhettek létre nagy folyók nélkül` - mondta Andrew Lawler, aki a Live Science című tudományos magazinnak az olaszországi Ravennában tartott konferenciáról tudósított.
Carl Lamberg-Karlovsky, a Harvard Egyetem kutatója szerint a lelőhely i.e. 4000-ből származhat, és azt jelzi, hogy Dzsiroft és környéke egy Mezopotámiától függetlenül kialakuló, sokáig fennálló kultúra otthona volt. A szóban forgó terület Irán keleti határától a pakisztáni-iráni határig terjedt, északon az orosz sztyeppék határolták, délen pedig a Perzsa-öbölig és az Arab-félszigetig nyúlt.
Az itt kialakult városok az i.e. 3. évezred folyamán indultak fejlődésnek, amit a sok értékes leletanyag is bizonyít. "Az ezen a területen élők nagy becsben tartották az afganisztáni bányákból származó lápisz lazulit, a pakisztáni vörösrezet, az ezüstöt és az aranyat. Kereskedés útján jutottak hozzá ezekhez az értékes nyersanyagokhoz, amelyeket aztán kézműveseik a saját stílusukban megmunkáltak" - mondta Lawler. A települések eközben nem csupán egy nagyobb város alárendeltjei voltak. "Kapcsolatban álltak egymással, de mindegyik kialakította az egyéni, vibráló kultúráját. Saját fazekasságot, művészetet, és talán írásrendszert hoztak létre."
A konferencia egyik legtöbbet vitatott témája egy új írásrendszer felfedezésének lehetősége volt. Korábban ugyanis három táblát találtak: az egyiket egy helyi földműves fedezte fel, a másik kettőt már régészek ásták ki. Ezeken egyedülálló ikonográfia nyomai fedezhetők fel, ám a bonyolult jelek jelentőségét azonban sokan kétségbe vonják és néhányan még a táblák valódiságában is kételkednek.
A következő években tovább folytatódnak az ásatások, amelyek a szakéretők reményei szerint igazolhatják majd a közép-ázsiai régészeti felfedezések jelentőségét.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hadtörténet
- Máig nem felejtették el az indiai határvidéken küzdő szikh ezred hőstetteit
- Bronzkori harcosok ezrei csaptak össze háromezer évvel ezelőtt
- Csődöt mondott a a római hadszervezet a hadrianopolisi csatatéren
- Két év ostrom után Bécsújhely mégis kénytelen volt megnyitni kapuit Mátyás király előtt
- Máig rejtély, hogy hova temették el Kazimierz Pułaskit, az az amerikai lovasság egyik atyját
- Kétségbeesett puccskísérlet sem tudott változtatni a japán császár álláspontján a II. világháborús kapitulációt illetően
- Még a római katonákban is félelmet keltettek Arkhimédész zseniális hadigépei
- Indokolatlanul bélyegezte árulónak a közvélemény Görgei Artúrt
- Zrínyi Miklós és Arany János is ódákat zengett Hunyadi János vitézségéről
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát 19:05
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét 17:05
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon 14:20
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell 09:50
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét 09:05
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön tegnap
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix tegnap
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence tegnap