A szovjet államvédelem is használta a buchenwaldi tábort
2007. július 16. 16:00
Hetven éve, 1937. július 15-én állították fel a buchenwaldi koncentrációs tábort, a legnagyobb ilyen jellegű intézményt német földön.
Korábban
Mindenkinek amit megérdemel
Az első koncentrációs táborokat az angol-búr háború idején (1899-1902) a britek hozták létre. Példájukat azóta sokan, sokszor követték - a leghírhedtebbek azonban a múlt században a hitleri Németországban és a sztálini Szovjetunióban működtek.A nácik 1933-as hatalomra jutásuk után azonnal törvényt hoztak, amely lehetővé tette bárki korlátlan ideig való fogva tartását ítélet nélkül. A háború kezdetéig hat nagyobb koncentrációs tábor jött létre: Dachau (1933), Sachsenhausen (1936), Buchenwald (1937), Flossenbürg és Mauthausen (1938) és Ravensbrück (1939). Ezekbe főként a zsidó származásúakat internálták, de ide kerültek politikai ellenfeleik, homoszexuálisok, papok, cigányok és bűnözők is.
Buchenwald első 149 lakóját 1937. július 15-én szállították át oda a megszüntetett sachsenhauseni és lichtenburgi lágerből, számuk néhány hét alatt több ezerre duzzadt. A tábor a Weimar melletti Ettersbergben létesült és eredetileg így is nevezték, az itt fekvő erdőben gyakran időztek a német kultúra nagyjai, köztük Goethe. A náci propaganda azonban nem akarta, hogy a név bármilyen módon utaljon "a német szellem megtestesülésének" minősített költőfejedelemre, ezért már két hét múlva átkeresztelték a magyarul bükkerdőt jelentő Buchenwaldra. A tábor bejáratát a Jedem das Seine - mindenkinek amit megérdemel felirat díszítette.
Buchenwaldban 1937 júliusa és 1945 áprilisa között 250 ezer foglyot őriztek Európa szinte minden országából, s bár ez hivatalosan nem volt megsemmisítő tábor, mintegy negyedük, 56 ezer meghalt. Legtöbben az iszonyatos körülmények és az éhség miatt vesztették életüket, sokakat kivégeztek, megint mások az élő embereken folytatott orvosi kísérletek áldozatául estek, a tábor 1945 április kiürítésekor 12-15 ezer ember pusztult el. A rabok fűtetlen faházakban, emeletes priccsekben éltek, mindennaposak voltak a kegyetlenkedések, csuklójukra számot tetováltak, s a táborban működött krematórium is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát 19:05
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét 17:05
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon 14:20
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell 09:50
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét 09:05
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön tegnap
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix tegnap
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence tegnap