Popularizálódás és médiakultúra: levéltárak a 21. században
2007. június 21. 14:00
Az utóbbi 20-30 évben a levéltárak Európa-szerte óriási változásokat éltek át: a többnyire elzárt, `arisztokratikus`, akadémiai vagy egyetemi tudósok számára rezervált kutatóhelyekből nagyszámú kutatót kiszolgáló, másolatokat nagy tömegben készítő intézményekké váltak - írta Körmendy Lajos a Levéltári Szemle 2006/2-es számában.
Korábban
A történelem során a levéltárak társadalmi alapfunkciói (jogbiztosítói, történelmi forrásbázis-, közigazgatási és kultúraterjesztői) folyamatosan változtak. A 19. század utolsó harmadáig egyértelműen a jogbiztosító szerep volt a meghatározó. A modern történettudomány megszületése után, amikor a professzionális kutatók egyre nagyobb számban használtak forrásul levéltári anyagot, viszont fokozatosan előtérbe került a történeti forrásbázis-funkció, majd a 20. század első harmadában váltak a levéltári intézmények történetírói műhelyekké.
A történeti forrásbázis-funkciónál a tudományos kutatások mellett polgárjogot nyert, sőt immár túlsúlyba került a többnyire laikusok által művelt "mikrotörténelem" (család-, helytörténeti kutatás). A levéltárak megnyílásával érkező új kutatók nagyrészt laikusok, többségük saját családjának történetét kívánja megismerni. Ezen genealógiai hullámnak van egy demokratikus vonása is: a családkutatók ugyanis származástól függetlenül kutatják őseiket, s rendkívül büszkék rájuk. Az intézményeknek éppen ezért meg kell felelniük az új kutatói igényeknek: mikrofilmezték, később digitalizálták a leggyakrabban használt anyagokat, tájékoztató lapokat, új, könnyen használható segédleteket szerkesztettek, kutatást segítő oktató videókat, honlapokat készítettek.
Eközben az is a levéltárak érdekévé vált, hogy megismertessék magukat. Egyrészt a "tömegnyomás" is erre sarkallta őket, másrészt a demokratikus viszonyok között is igen komoly versengés van a pénzügyi forrásokért és azon intézményeknek, amelyek jobban el tudják adni magukat, jobb az esélyük. A nyitottság eredményeként sorra jelentek meg népszerű levéltári kiadványok, attraktív honlapok, népszerűsítő rendezvények (kiállítások, nyílt napok), rendszeresen publikált éves jelentések.
A levéltárakat jelentősen befolyásolta a médiakultúra is - áll a cikkben. Megfelelő témaválasztással az intézmények a korábban említett népszerű kiadványok, honlapok és rendezvények révén széleskörű érdeklődésre tarthatnak számot. A legjobb módszer annak tűnik, ha valamely, az érdeklődés középpontjában álló témát választ ki a levéltár (marketing). Jó példa erre az az eset, amikor a Public Record Office 1998-ban - meglovagolva a hasonló című hollywoodi film népszerűségét - kiadta a Titanic c. dokumentum-válogatását.
Olvassa el a teljes cikket a Levéltári Szemlében!
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Németország
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket
- Stabilitást hozott a nyugatnémet államnak Konrad Adenauer
- A kvantumbiológia mellett a női nemért is rajongott Erwin Schrödinger
- Dreyfus, az Ördög sziget foglya
- Rooseveltnek és Hitlernek is dolgozott a német üzletember
- Ott támadtak a németek, ahol senki sem tartotta lehetségesnek
- Alois Alzheimer egész életét a segítségnyújtás elve vezérelte
- Kis hiba okozott nagy katasztrófát a müncheni légibalesetben
- Beethoven szimfóniát írt Napóleonnak, de széttépte a koronázás hírére
- 17:20
- Kiváló hatalomtechnikus volt, de a túlerővel nem bírt Harold Godwinson 16:09
- Kezdetben megrémítette a nagyközönséget Wilhelm Conrad Röntgen fantasztikus találmánya 14:20
- Közös kincsünk lehet a Hold 12:20
- 10 érdekesség a Vöröskeresztről 10:09
- Bűvös számot produkált a Nemzeti Múzeum elbűvölő kiállítása 10:05
- Filmjeiben a visszafogott előkelőséget testesítette meg Audrey Hepburn 08:20
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap