Nyelvészeti vita irigységgel és szakmai féltékenységgel
2007. június 12. 14:00
Korábban
A vasfejű székely háborúja
A szentkatolnai iskola udvarán |
Angéla Marcantonio nyelvész kötetben olvasható tanulmánya szerint újra kell gondolni a finnugor nyelvészeti elméletet, szerinte a mai tudományos álláspont nem igazolja Hunfalvy és Budenz nézeteit. Ezért fontos Bálint Gábor munkáinak újbóli értelmezése. Nyelvészeti szempontból Czeglédi Katalin is értékelte Bálint kazáni tatár gyűjtését, és számos olyan elemet fedezett fel benne, amelyet csak most igazoltak az általános nyelvészeti kutatások.
A különböző nyelvészeti álláspontok miatt Arany János szavaival élve a "vasfejű székely" Bálint valószínűleg összetűzésbe keveredett Budenz mellett Hunfalvyval is, ami megpecsételte karrierjét. A két fél közti vita tovább mérgesedett az ún. ugor-török háborúban. Bálint egyik féllel sem értett egyet, ő egyaránt elítélte mind a török, mind a finn tábor elméletét, szerinte ugyanis a magyar egy nagyobb közösség, a turáni nyelvcsalád része volt. Az elmérgesedett vitában végül is ő volt a legnagyobb vesztes: kikerült az akadémiai körökből. 1879-től egészen 1890-ig Bálint Gábor ismét útnak indult, és az Oszmán Birodalom közel-keleti térségében kamatoztatta páratlan tehetségét. Útja során megtanult arabul is. Amikor a tudományos körök hírt kaptak róla, akkor már az Athéni Egyetemen tanított arab nyelvet.
Bálint Gábor végül is megtalálta helyét a hazai tudományosságban, hiszen 1892-től a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem urál-altáji tanszékének vezetője lett. 1912-ig itt olyan nyelveket tanított, amelyre nem volt példa még a világ leghíresebb egyetemein sem. Ezek közé sorolható a kaukázusi kabard és a japán, de a mongolisztika sem volt elterjedt akkoriban Európában. Kolozsváron adta ki legnagyobb műveit: a kabard-latin-magyar szótárat és a cserkesz szótárat, amely Veres Péter etnográfus szerint minden idők legjobb kaukazológiai szótára.
1901-ben megjelentette "A honfoglalás revíziója" című művét, melyben újraértelmezte a korabeli antik forrásokat. Ebben tett néhány olyan úttörő megállapítást, amelynek igazára csak most, a fellendülő nemzetközi hun kutatás eredményei után döbbentek rá a kutatók. Ő volt az egyik az európai kutatók közül, aki a kínai forrásokban a xiong-nu (hsziung-nu) nevet hunnak azonosította, mert tanulmányai során rájött arra, hogy a kínai jelek fonetikus, és nem értelem alapján történt átírást használtak. Bálint már akkor kimutatta, hogy az észak-indiai "huna" alak, sőt a nyugat-tibeti helynevek is mind a hun nevet adják vissza.
A konferencia előadói kijelentették, hogy Bálint Gábor újfajta nyelvészeti és néprajzi gyűjtési módszert alakított ki, melyet a 20. században ismét keletre utazó magyar kutatók használtak, de ugyanezt a módszert használják a néprajzkutatók is. Maradandó, de csak az elmúlt években igazolt érdemeket szerzett a hun filológiai kutatásban, de ami talán a legfontosabb, ő volt a magyarországi mongolisztika megalapítója. Bálint Gábor nyelvészeti munkái azonban további kutatást igényelnek, amelybe valószínűleg már nemcsak európai, hanem távol-keleti, japán, kínai és mongol nyelvészek is bekapcsolódnak, így egy nemzetközi kutatás eldöntheti, hogy helyes volt-e Bálint nagy port felvert, és közel száz évig a tudományosságból kikerült nyelvészeti munkássága.
A kötetben olvasható tanulmányok egy igen érdekes kérdést vetnek fel, és azt egy petícióban a Tudományos Akadémia felé is tolmácsolták: nevezetesen azt, hogy a legújabb történeti kutatások fényében mennyiben lehet kizárólagos és egyedüli a finnugor nyelvrokonság elmélete.
A magyarság eredetének nyelvészeti kérdései. Szerk: Obrusánszky Borbála. Táltos. 2007. 223 o.
Támogasd a szerkesztőségét!
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
Az első 500 előfizetőnek.
Római Birodalom
- A római nép rajongott érte, a filozófusok megvetették a véres gladiátorjátékokat
- Évtizedek óta zajlik Komáromban a római katonai és polgárváros feltárása
- Az erényes római nő megtestesítőjeként tekintettek Corneliára, a Gracchusok anyjára
- Pokoli kínokat szenvedhettek el a Vezúv lábánál élő Pompeii lakói
- Csődöt mondott a a római hadszervezet a hadrianopolisi csatatéren
- Még bűnözőknek is menedéket nyújtottak az ókori Róma katakombái
- Még a római katonákban is félelmet keltettek Arkhimédész zseniális hadigépei
- Barbár támadások és belső ellentétek is közrejátszottak a Római Birodalom bukásában
- 25 millió amforatöredékből jött létre az ókori Róma egyik dombja
Legfrissebb
Legolvasottabb
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát 19:05
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét 17:05
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon 14:20
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell 09:50
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét 09:05
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön tegnap
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix tegnap
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence tegnap