Szimbolikus bogarak és szecessziós lámpák az Iparművészeti Múzeumban
2007. március 23. 10:15
Korábban
Szimbolikus bogarak Gallé üvegein
A szecessziós üvegművészet másik meghatározó egyénisége botanikát, történelmet és művészettörténetet tanult, majd 1867-ben saját üveggyárat alapított a kelet-franciaországi Nancy-ban. Alig tíz év múlva óriási sikert aratott az 1889-es párizsi világkiállításon. 1901-ben megalapította a Nancy-i iskolát, melynek tagjai az új üvegművészeti stílust művelték. Botanikai tanulmányai műveire is hatással voltak: üvegeiben a virágok és rovarok - szitakötők, lepkék, molyok, hangyák, bogarak - mindenféle alakban megtalálhatók.
A kiállításon bemutatott valamennyi tárgy üvegtechnikai bravúr. Gallé virtuóz technikával - csiszolással, maratással - munkálta meg a színtelen és színes üvegrétegeket. A rétegek közé leheletvékony arany- és ezüstfóliákat illesztett, melyeket a forró, táguló üveg szaggatott parányi csillogó foszlányokká. A cameo-üveget egy sor ősi módszerrel kombinálta, például üvegzománccal, formába öntéssel, intarziával. Gallé műveiben egyébként különleges szerep jut a fénynek is: egyazon tárgy ráeső, illetve rajta áteső fényben szinte teljesen átalakul. Gallé főként többrétegű üvegekkel dolgozott oly módon, hogy a különféle színű rétegeket visszacsiszolta, vagy fluórsavval maratta. A fényes és matt felületek váltakozása, valamint a plaszticitás fontos szerepet kapott műveiben. Ez a technológiai eljárás az ókori gemmák készítéséhez hasonló.
A kiállítás bemutatja a Nancy-i iskola olyan mestereinek műveit is, mint a Daum-fivérek csiszolással és maratással megmunkált, zománcfestéssel továbbdíszített réteges üvegeit. Ezzel az eljárással a tájképekkel borított vázák felületét szinte térhatásúvá tették. Szerepelnek továbbá Ernest Baptiste Léveillé, Christopher Dresser, Eugene Michel, Camille Tutré de Varreux - "De Vez", Auguste-Jean-Francois Legras, Gabriel Argy-Rousseau, René Lalique, valamint Emil Rudolf Weiss munkái is.
Sovánka István (1855-1944) munkáit - használati- és díszüvegeit - a Schreiber-gyár és Giergl-műhely után a kor legfejlettebb magyarországi üveggyárában, a zay-ugróczi üveggyárban készítette el - Gallé réteges üvegeihez hasonlóan - az irizálást is alkalmazva. A kiállítás bemutatja Sovánka István franciás, virágos vázáit, a Rippl-Rónai József által gróf Andrássy Tivadar ebédlőjéhez tervezett színtelen, tojáshéj vékonyságú üvegtárgyakat és Róth Miksa Tiffany-üvegekből komponált üvegablakait is. A kiállítás két kortárs magyar művész, Smetana Ágnes és Horváth Márton műveivel zárul.
A kiállítás 2007. március 22 és november 18. között tekinthető meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
zsidóság
- Túlzsúfolt lakások, éhezés és vég nélküli razziák – a budapesti gettó borzalmai
- Mások életéért adta sajátját Salkaházi Sára
- A buják betegségének tartották és üldözték a leprásokat a középkorban
- Hány aranyvonatot indítottak a németek 1945-ben Magyarországról?
- „Zenedobozokkal” vette fel a küzdelmet Hitler ellen a Rote Kapelle
- Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
- Már gyermekkorában tragédiák kísérték Radnóti Miklós életét
- Szenes Hanna a Szentföldön maradhatott volna, de visszatért, hogy segítsen
- Ágyúkkal támogatta Ganz Ábrahám a magyar szabadságharcot
- Másfél évszázad után tért vissza Kínához Hongkong szigete 19:05
- Egyházi személyek is elmélyedhettek a mágiában a középkor során 18:05
- 17:20
- Kiváló hatalomtechnikus volt, de a túlerővel nem bírt Harold Godwinson 16:09
- Kezdetben megrémítette a nagyközönséget Wilhelm Conrad Röntgen fantasztikus találmánya 14:20
- Közös kincsünk lehet a Hold 12:20
- 10 érdekesség a Vöröskeresztről 10:09
- Bűvös számot produkált a Nemzeti Múzeum elbűvölő kiállítása 10:05