Román dokumentumfilm a magyar Drakuláról
2007. február 12. 08:00
Román dokumentumfilm készült Lugosi Béláról, akinek neve a moziban összeforrt Drakula gróf megszemélyesítésével.
Korábban
A Lugosi, a bukott vámpír című filmet Florin Iepan rendező készítette német, francia, osztrák, holland és finn producerek közreműködésével. Az alkotás végigkíséri Lugosi pályafutását erdélyi szülőhelyétől, Lugostól, ahonnan művésznevét vette (eredetileg Blaskó Bélának hívták) Budapesten át Hollywoodig, szerepeit a klasszikus színpadi alakításoktól és filmbeli magyar arisztokratáktól Jézuson át a vérszívó grófig.
Ez utóbbiba annyira beskatulyázták, hogy amikor 1956-ban meghalt, Drakula jelmezében helyezték koporsóba, és a legenda szerint temetésén a szintén magyar származású Peter Lorre (Lövenstein László) megjegyezte: `Most kellene éket verni a szívébe`. Pedig tulajdonképpen csak egy véletlennek köszönhette a szerepet.
A színészre, akinek 1919-ben a Tanácsköztársaság alatti tevékenysége miatt kellett Magyarországról elmenekülnie, azért esett Tod Browning rendező választása, mert kiszemeltje, Lon Chaney, Az operaház fantomja híres alakítója, a szörnyű maszkok mestere időközben meghalt. Valamit a rendező megérezhetett benne, holott Lugosi akkoriban még szinte egyáltalán nem beszélt angolul, és szerepét fonetikusan bemagolta. Az első, 1931-es film után a vámpír végigkísérte Lugosi pályafutását, és ha éppen nem Drakulát játszott, akkor is rendszerint valamilyen horrorban vagy pszicho-krimiben foglalkoztatták. (Több Poe-feldolgozásban, például A Morgue-utcai kettős gyilkosság, vagy az Egy üveg Amontillado filmváltozatában is szerepelt).
Iepan filmjében igyekszik megfejteni azt a titkot, amellyel Lugosi a vérszomjas román nemest úgy tudta alakítani, hogy egyfajta morbid szexuális vonzerőt sugárzott. Színészek és rendezők is vallanak róla, köztük Szabó István és - felvételről - Boris Karloff, aki Frankensteinként vált filmtörténetté, és akiről a hollywoodi média elhitette: gyűlölték egymást Lugosival. A súlyos drogfüggővé vált, zaklatott magánéletű Lugosi olyan szegényen halt meg, hogy temetését Frank Sinatra fizette. Pedig az első filmek után több levelet kapott női rajongóitól, mint Clark Gable, az akkori ügyeletes amerikai férfisztár, és neve olyan biztos sikert jelentett az álomgyárban, hogy mellékszereplőként is a plakátok tetejére került.
Ugyancsak paradoxon, hogy soha egyetlen komoly díjat nem kapott, holott Martin Landaut 1995-ben Oscar-díjjal tüntették ki Lugosi Béla megszemélyesítéséért az Ed Wood című filmben.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2010
- Az aradi vértanúk özvegyei
- Jan van Eyck és a Rózsa-regény
- A végzetes vonzerejű asszony
- Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
- Hová lettek a bűnösök?
- Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
- A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
- Az eredeti Széchenyi az igazi
- Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap
- Golda Meir békében és háborúban tegnap
- Mit adtak nekünk a rómaiak? tegnap
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket tegnap
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett 2025.01.18.
