Kátrányból készült az ókori műszemgolyó
2006. december 20. 11:45
Egy ókori mesterember komoly szakértelemmel készítette el egy iráni nő műszemét. Ebben persze még semmi különleges nem lenne, csakhogy mindez az egyiptomi piramisok építésével egy időben történt.
Korábban
A Megégett Városnak nevezett 5000 éves település a Közel-Kelet egyik legősibb kultúrjának romjait őrzi. A terület régészeti értékeit elsőként Stein Aurél magyar tudós (akit a világ többnyire Sir Aurel Stein brit régészként ismer) fedezte fel. Stein után először olasz régészek végeztek a területen ástatásokat 1967-től kezdődően, akiktől az iráni Manszur Szajjadi vette át a munkát 1974-ben.
A Megégett Város az urbanizáció, a városi kultúra egyik legelső nyoma az emberiség történetében. A gazdag leletek alapján egyértelmű, hogy a város fénykorában elképesztően fejlett civilizációnak adott otthont; lakói vadászattal, halászattal, szövéssel és magas szintű fazekassággal foglalkoztak. Sok jel utal arra, hogy a város valóságos találkozópontja volt az ősi fejlett civilizációknak, így a mezopotámiainak, az indiainak és a kínainak. A városban folytatott ásatások során eddig a világ legrégibb dobókockája és ostáblája, a legkorábbi ismert köménymag, és a világ első animációja került elő.
A most talált lelet bár nem arany, ám jóval valódibbnak tűnik. Az ásatásvezető régész, Manszur Szajjadi szerint a szemet természetes kátrány és állati zsiradék összekeverésével alakították ki, de a pontos összetétel meghatározásához még további vizsgálatokra lesz szükség. A szemgolyó szinte teljesen valósághű, így készítője minden bizonnyal egy fél milliméternél is vékonyabb arany drótot használt a hajszálerek megrajzolásához, a pupilla pedig gyémát alakot kapott. Szajjadi szerint a szemhéj nyoma még ma is látható a szemgolyón, és a jelek szerint a nőnek pont a gyakori használattól keletkezett tályog a szemüregében.
Michael Harris, a Berkeley Egyetem szemésze szerint a szemgolyó és a sírban talált tárgyak egyaránt azt sugallják, hogy a nő a korabeli elithez tartozhatott. Szerinte a szemgolyó elsősorban nem orvosi, hanem szépészeti célokat szolgálhatott.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor magazin 2018. különszám
- Hitler és a nők
- Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
- Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
- Petőfi halála és a túlélés költői
- Kádár János és az ő Piroskája
- A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
- Vágy és vezeklés
- Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
- Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
- Nehezen barátkozott meg az amerikai hétköznapokkal Kabos Gyula 18:05
- Hitük érdekében minden kényelmet feladtak a korai keresztény remeték 16:05
- Megrendítő történetek az aradi vértanúk utolsó óráiból 15:05
- Nem csak saját gyermekeiről gondoskodott példamutató módon Széchenyi István 09:50
- Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna 09:05
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap