56-os menekültek Jugoszláviában
2006. október 20. 13:15 Birkás Norbert
Szabadkai szerzőnk az 56-os menekültek délvidéki sorsát kutatja. Cikkében a menekültek elszállásolóival készült oral history interjúk alapján rekonstruálta az 56-os táborlakók életkörülményeit. A személyes visszaemlékezések szerint a határőrök korrekt magatartása mellett a helyi lakosság kimondottan segítőkész, megértő és rokonszenvező volt a menekülőkkel.
Korábban
A titóvillától a szövetkezeti befogadóotthonig
A jugoszláv kormány eleinte rokonszenvezett a forradalommal, vélhetőleg ezért választotta sok menekült úti céljául déli szomszédunkat. Október 25-e után sorra érkeztek a konvojok, kamionok, leggyakrabban Szegedről, Szentesről és Kecskemétről, leginkább üzemanyagért, de nem volt ritka az sem, hogy cukrot vagy élesztőt vittek át a határon nagy mennyiségben. A jugoszláv kormány ingyen adott mindent, és három embert is megbízott az ügyben, hogy az anyaországi magyarok számára fennakadás nélkül történjék a hiánycikkek átadása: Barát Károlyt, Kamenko Dusant és Mernyák Ferencet, Szabadka alelnökét.
Horgos, Kárász kastély |
Királyhalom, Zsiga-telep |
Az összes tábori épület a vinogradi termelőszövetkezeté volt, amelyet a szövetkezet emberei mellett egy-egy rendőr vigyázott, illetve két szabadkai orvos is látogatta a menekülteket. A táborokban egész nap western-filmeket vetítettek, mert a menekültek csak azokat voltak hajlandók megnézni. A környező falvak lakossága a menekülteket meghívhatta magához ebédre, beszélgetésre. A táborlakók a katonaságtól kaptak szalmát, s ezen megpihenhettek. A menekülttáborokban lakóknak dolgozni is kellett.
Krivja |
1956 decemberére fűtési okok miatt megszüntették a táborokat. Akiknek decemberig nem sikerült sehova sem menniük, azokat Szerbiába helyezték át (Mataruska Banja, Vrnjacka Banja stb.), saját beleegyezésük nélkül azonban senkit nem vihettek el.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Közös kincsünk lehet a Hold 12:20
- 10 érdekesség a Vöröskeresztről 10:09
- Kortárs ékszerekkel bővült a tél legsikeresebb tárlata a Magyar Nemzeti Múzeumban 10:05
- Filmjeiben a visszafogott előkelőséget testesítette meg Audrey Hepburn 08:20
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap