Feltárulhat Zrínyi Miklós lerombolt erőssége
2006. augusztus 28. 13:15
A történeti szakirodalomban korábban évszázados vita alakult ki a Zrínyi-Újvár feltételezett helyével kapcsolatban. Idén nyáron kutatócsoport próbálta meg az egykori erődítést lokalizálni őrtilosi Szent Mihály-hegyen. Az eredményekről Négyesi Lajos őrnagy (ZMNE) tájékoztatta a Múlt-kort.
Korábban
A vár nagy jelentőséggel bír a Zrínyi életműben, hiszen ez az egyetlen épített objektum, ami a költő és hadtudós művei közül a mai Magyarország területén áll. A pontos helyével kapcsolatban csaknem egy évszázados vita alakult ki a történeti szakirodalomban, mivel az 1664-es ostrom után a törökök a várat teljesen lerombolták és az később sem épült újjá. Amikor az utókor figyelme ismét a vár felé irányult, annak maradványai már nem voltak beazonosíthatók. Az előrelépést egy hadmérnöki vázlat hozta meg, mely Esterházy Pál hagyatékából került elő. Ennek alapján Hrenkó Pál térképtörténész beazonosította a vár feltételezett helyét, ahol Vándor László helyszíni kutatásai során késő-középkori cserepeket talált. Ezzel a kérdés nyugvópontra jutott. Bár voltak akik továbbra is vitatták a vár lokalizálását, a közvélemény elfogadta az említett kutatók megállapítását.
A várárok keleti oldala - Nézze meg a leleteket galériánkban! |
Ennek eredményeként elkészült egy régészeti kutatóárok melyben sikerült megtalálni egy korabeli árok nyomát. A talajfúrások tisztázták a rombolás mértékét és az újkori bolygatások nyomait is. Fémkereső műszerrel vizsgálták át a vár árkának keleti 50 méteres szakaszát, valamint egy kb. 1500 négyzetméteres területet ahol az ostrom idején folytatott harc nyomai kerültek elő. A kutatás kézzelfogható eredménye mintegy 150 darab tárgyi lelet volt, nagyobbrészt az 1664-es ostrom idejéből. A kutatás végére sikerült bizonyítani, hogy a Szent Mihály hegy északi részén a török-korban ostrom zajlott le.
Kartácsba kilőtt puskagolyó |
Az eredmények tovább gazdagították Magyar Hadtudományi Társaság Csata- és Hadszíntérkutató Szakosztályának tudományos munkáját. A szervezet a történeti források és topográfiai adatok alapján előbb a helyszín pontos (méteres) beazonosítását és az egykori esemény nyomainak felkutatását, majd a jelenségek rögzítését és értékelését, végül az eredmények összevetését végzi el a történeti adatokkal. Az elmúlt években több, 1849-es, első és második világháborús hadszíntér kutatását végezték el.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Nem csak saját gyermekeiről gondoskodott példamutató módon Széchenyi István 09:50
- Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna 09:05
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen 2024.10.04.
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát 2024.10.04.