Meghal Viktória angol királynő

2004. szeptember 13. 12:06

A Hannover-ház tagjaként Londonban született 1819. május 24-én. Apja Edvárd kenti herceg, III. György negyedik fia, anyja Viktória Mária Lujza Szász-Coburg hercegnő. Mindketten német anyanyelvűek, Németországban, Heidelberg melletti birtokukon éltek, s az anya terhességének nyolcadik hónapjában utaztak Angliába, hogy a gyermek brit állampolgár legyen. A brit állampolgárság megkönnyítette III. György király unokájának a trónralépést. Viktóriát 1837-ben koronázták meg, s 64 évig - a brit királyok között legtovább - uralkodott. Nagy hatással volt rá Melbourne miniszterelnök. Átköltözött a Buckingham palotába, ahol egymást érték az udvari bálok. Itt ismerkedett meg későbbi férjével, Albert szász-coburg-gothai herceggel, akihez 1840-ben férjhez ment. Albertet nem érdekelte a politika, s mivel nem kapott rangot a parlamenttől, szabadon működhetett a tradicionális angol társadalomban, főleg a művészet és a tudomány fejlődését támogatta. Családi életük tipikusan polgári volt, Viktória kilenc gyermeket szült 17 év alatt. Az 1840-es években tetőzött Angliában a chartista mozgalom, amely a népjogokért küzdött, s folyt a harc a gazdaság liberalizálásáért, aminek ára a munkásosztály növekvő nyomora volt. Írországban éhínség dúlt. Viktória ellen több merényletet is megkíséreltek. Albert pedig - aki az első merénylet után régens lett - a londoni világkiállítás szervezését intézte. Az 1851-ben megnyitott szemle Angliát, mint a világ műhelyét mutatta be. Albert 1861 évi halála nagyon megviselte a királynőt, élete végéig nem tette le a gyászt. Anglia 1875-ben megszerezte a Szuezi-csatorna feletti ellenőrzést, majd 1877-ben Viktóriát India császárnőjévé koronázták. A monarchia soha nem látott fényben ragyogott, a birodalom egyre nőtt, Viktória mélyen hitt Anglia civilizációs küldetésében. Soha nem látogatta meg gyarmatait, noha a birodalom számos városa viselte a nevét. A területek önállósági törekvéseit, a bennszülött népek lázongását nem érzékelte. A válságot a búr háború (1899-1902) tette nyilvánvalóvá, ennek végét már nem érte meg. Halálával véget ért a splendid isolation, a fényes elszigeteltség korszaka. Ő adta a viktoriánus korszak nevét, mely konzervativizmusáról és bigottságáról, de Nagy-Britannia ipari, gazdasági fellendüléséről és birodalmának a Föld szárazföldjeinek egynegyedére növekedéséről is nevezetes.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején