József Attiláról nyílt kiállítás a párizsi UNESCO-székházban

Korábban

József Attila-konferencia Párizsban "József Attila új megközelítésben" címmel kétnapos nemzetközi konferencia kezdődött szerda délelőtt a Párizsi Magyar Intézetben (PMI).

A Petőfi Irodalmi Múzeum vándorkiállítását az UNESCO által meghirdetett József Attila-emlékév alkalmából Fejtő Ferenc, író, a költő egykori munkatársa és barátja jelenlétében nyitotta meg Benedek András, a NKÖM közigazgatási államtitkára és Macuura Koicsiro UNESCO-főtitkár Párizsban. A megnyitón Gödény Márta zongoraművész Bartók Béla műveiből adott koncertet.

A magyar költő életét és művészetét új technológiák: digitális videó- és hanglejátszók, interaktív multimédiás programok segítségével mutatja be a virtuális tárlat. A kiállítás anyagát kéziratokból, eredeti tárgyakból, archív fotókból és korabeli dokumentumokból H. Bagó Ilona irodalomtörténész állította össze, audiovizuális részét pedig Tari János operatőr, a Néprajzi Múzeum filmstúdiójának vezetője rendezte. A 12 perces, Bartók Béla zenéjére összeállított kompozíciókat - amelyekben magyarul, franciául és angolul is elhangzanak József Attila-idézetek - öt plazmatévén vetítik ki. A vándorkiállítás április 7-ig látogatható Párizsban, majd 2006-ig közel 25 városban, köztük Bécsben és Berlinben kerül bemutatásra.

(MTI)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?