Schweitzer, Albert
2005. szeptember 6. 15:22
Amikor 29 éves korában tudomást szerzett arról, hogy Francia Egyenlítői Afrikában, a mai Gabonban orvoshiány van, ifjúkori fogadalma arra indította, hogy beiratkozzék az orvosi karra. 1913-ban sebészi szakképesítést szerzett, vizsgát tett a trópusi betegségekből, majd feleségével, Héléne Bresslauval elhajózott Gabonba. Döntéséről ezt írta: "Feladtam az orgonaművészetet, felhagytam a tudományos munkásággal, s elvesztettem anyagi függetlenségemet, hogy barátaim segítségére szoruljak".
Elsősorban a lepra és az álomkór gyógyítására törekedett, de az őserdei kórház rövidesen a bennszülöttek ezreinek lett menedéke. Német állampolgársága miatt 1917-ben feleségével egy franciaországi internálótáborba hurcolták, majd Strassbourgban igehirdetői és orvosi munkát vállalt, Európa városaiban előadásokat tartott és hangversenyeket adott, hogy kórháza fenntartásához pénzt szerezzen. Csak 1924-ben térhetett vissza Lambarénébe, s fokozódó nemzetközi támogatással végezte munkáját, sok kitűnő orvos közreműködésével. Az őserdőben tam-tam dobok adták hírül: ismét itt van a fehér doktor. Kórházában a betegeket a hozzátartozók ápolták, ők takarítottak és látták el az egyéb teendőket. A kezdetleges higiéniai körülmények, a betegek tudatlansága nehezítették gyógyító munkáját, amelynek során mégis számos életet mentett meg.
Hagyatéka elsősorban erkölcsi téren kiemelkedő. A tömeggyilkos XX. században egyes emberekért s az egész emberiségért dolgozott, példája egyedülálló. "Humanista feladatunkat nem felekezeti vagy nemzeti hovatartozásunk alapján kell megítélnünk és végrehajtanunk" - írta. Kultúrfilozófiájának alapja: a kultúra egyik ága a műszaki haladás, az ember-természet viszonylat fejlesztése, a másik az etikai fejlődés, az emberek közti viszonyok harmonizálása - ebbe az önmagunkkal való összhangot is beleértette. A technikai fejlődés árnyoldalait, embertelen hatásait csak a magas etikai kultúra egyenlítheti ki, csak ez akadályozhatja meg, hogy technikai hatalmunkat önmagunk, embertársaink ellen fordítsuk. A technika fejlődése a 19. század közepétől párhuzamos az erkölcsök hanyatlásával - az emberiséget Schweitzer szerint csak egy etikai reneszánsz mentheti meg.
Etikájához hozzátartozott minden élet, az állati és növényi lét tisztelete is, a hindukéhoz hasonlóan. E gondolatai ma, az ökológia katasztrófák korában időszerűbbek, mint valaha.
(Múlt-kor/Panoráma, Sajtóadatbank)
Támogasd a szerkesztőségét!
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
Legfrissebb
Legolvasottabb
- Rendőri felügyelet alá helyezték a szanatóriumban röpiratokat készítő Széchenyit 10:21
- Milliók voltak kíváncsiak a „Nemek csatájának” keresztelt teniszmérkőzésre tegnap
- Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet tegnap
- Darázsra emlékeztető formája és hangja után kapta nevét a legendás Vespa tegnap
- A második világháború végéig kellett várni a cannes-i filmfesztivál debütálására tegnap
- Michelangelo, Van Gogh és az anime stílusában alkotta újra a mesterséges intelligencia az Ásító inast tegnap
- Kétszer is megnyerte, de csak a második Oscar-díját vette át személyesen Sophia Loren tegnap
- Csupán adócsalásért tudták elítélni a szeszcsempészetből meggazdagodó Al Caponét tegnap