Megjelent Nagy Imre végrendelete
2005. augusztus 8. 11:01
Nagy Imre snagovi feljegyzése 1956-ról az egyik legfontosabb tanúságtétel, amelynek regényes sorsa most újabb fejezettel bővült.
Visszalépett ahhoz képest, amit 1956 októberében tett
|
1956. november 23-án Nagy Imrét és csoportját Budapestről erőszakkal a Bukaresttől 40 kilométerre lévő snagovi pártüdülő-komplexumba szállították. Nagyot különválasztották elvbarátaitól, köztük közvetlen családtagjaitól: leányától, vejétől - Jánosi Ferenctől - és unokáitól. Kettesben maradt feleségével egy tóparti villában.
2005 március óta az Országos Levéltárban már kutathatók azok a dokumentumok, melyeket a román titkosszolgálat készített Nagy Imre snagovi fogsága idején. A forradalom miniszterelnökének Gondolatok, emlékezések című kézirata a múlt év végén, megírása után ötvenhét évvel román nyelven jelent meg, annak a fordításnak az alapján, amelyet a titokban lefotózott magyar kéziratból a Securitate készített.
A magyar forradalom miniszterelnökéről közismert, hogy sokat és kedvvel írt. Snagovban nem a magyar forradalom történetét, hanem annak elméletét kívánta megírni. A feljegyzésekből kiderül, hogy élete végén jutott a legmesszebbre sztálinizmus-kritikán alapuló útkeresésében. Ugyanakkor visszalépett ahhoz képest, amit 1956 októberében tett. Politikai perére készülve emberi, eszmei és politikai útját - érthetően - egységes egészként akarta értelmezi. A nép ily módon ugyanazt akarta, mint ő - egy emberi formájú, kényszerektől mentes és magyar szocializmust.
Rainer M. János írásában rámutat, hogy 1956 októberében a magyar társadalom mást, többet is akart, illetve ilyen "szocializmus" a tapasztalatok szerint a szovjet típusú rendszerben nem lehetséges. "Nagy Imre történelmi szerepét nem elsősorban gondolati útkeresései, hanem a forradalom idején megtett gyakorlati lépései - és az ezekhez való halálig tartó hűség jelöli ki" - összegzi mondandóját Rainer.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Hitük érdekében minden kényelmet feladtak a korai keresztény remeték 16:05
- Megrendítő történetek az aradi vértanúk utolsó óráiból 15:05
- Nem csak saját gyermekeiről gondoskodott példamutató módon Széchenyi István 09:50
- Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna 09:05
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap