Száz éve tört ki az orosz-japán háború
2004. február 9. 09:00
Száz évvel ezelőtt, 1904. február 9-én tört ki az orosz-japán háború, melynek eredményeképp Japán új ázsiai nagyhatalommá vált, az orosz medve pedig meghátrálni kényszerült
Korábban
A két hét múlva kezdődő futball-világbajnokság házigazdáinak lelkes együttműködése történelmi távlatokból inkább különösnek számít ellenségeskedésekben bővelkedő szomszédságuk fényében
Japán biológiai és kémiai hadviselése Kínában
A japán kormányok hivatalosan még mindig nem ismerik el, hogy a második világháborúban, Kínában biológiai és vegyi hadviselést folytattak
70 éves Akihito japán császár
1933. december 23-án Tokióban jött világra az istenként tisztelt Hirohito császár elsőszülött fiaként. Élete az évezredes hagyományoknak megfelelően kezdődött: hároméves korában elválasztották szüleitől, és császárnak megfelelő neveltetésben részesül
Szerződések és konfliktusok
Togo Heihacsiro |
Port Arthur (Lüsun), amelynek partjai előtt az első ágyúlövések eldördültek, jégmentes hadikikötővel bíró kínai kikötőváros a Sárga-tenger északi részén, légvonalban kb. félúton Peking és Phenjan között. Kína 1898-ban 25 évre bérbe adta Oroszországnak a Kuandong (Liaodong)-félsziget déli részét Port Arthurral, és engedélyt adott rá, hogy ott flottatámaszpont épüljön. Hozzájárult ahhoz is, hogy a transzszibériai vasútvonal egy szakaszát kínai területen vezessék át.
Oroszország már korábban hadat üzent Japánnak, amely az orosz hadsereg Mandzsúriában "feledkezése" miatt és az 1902-es brit-japán szövetségi szerződéstől felbátorítva harcias akciókra készült. A japán-orosz háború mögött távol-keleti gyarmatosítási törekvések is álltak: a fegyveres konfliktus egyebek között a Mandzsúria és Korea fölötti befolyásról is szólt.
Alekszej Kuropatkin |
1855 és 1895 között Oroszország négy szerződést kötött Japánnal, melyek hatása részben még ma is érződik. Az 1855-ös szerződés, amely a két ország közötti tengeri határt szabályozta, Szahalin szigetét közös birtokká nyilvánította. Az 1858-as szerződéssel hivatalos diplomáciai viszony létesült a két ország között. 1875-ben Japán a Kuril-szigetek ellenében lemondott Szahalinról. A negyedik szerződés 1895-ben szabadkereskedelmet és szabadhajózást vezetett be Oroszország és Japán között. A diplomáciatörténet említést tesz még az 1916-os titkos egyezményről, amely lényegében japán-orosz katonai szövetséget hívott életre Kína védelmében, olyan más államok politikai befolyásával szemben, amelynek törekvései "árthattak Japánnak és Oroszországnak".
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2010
- Az aradi vértanúk özvegyei
- Jan van Eyck és a Rózsa-regény
- A végzetes vonzerejű asszony
- Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
- Hová lettek a bűnösök?
- Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
- A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
- Az eredeti Széchenyi az igazi
- Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát tegnap
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét tegnap
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon tegnap
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell tegnap
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét tegnap
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön 2024.09.18.
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix 2024.09.18.
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence 2024.09.18.