Budapest, a sportfőváros: az úszósapkától a vívótőrig
2020. július 20. 14:54 Nagy Imre
Korábban
A legendás vizes helyszín
Víz, víz, víz és még egyszer víz. Egy ember, akit hivatalosan Hajósnak, becézve magyar delfinnek hívnak, történelmi olimpiai aranyakat nyerve úszik a tengerben, majd egy uszodakomplexumot tervez egy folyó közepén lévő szigeten.
Szinte fölösleges is hozzátenni, hogy emberünk a vízöntő jegyében született… És mindez együtt megtestesülve egy mára már legendássá váló, korának mérnöki és sportszakmai csúcsát képviselő vörös téglás épületben, Budapest szívében.
A „Spori” vagy a „Hajós”, ahogy a Nemzeti Sportuszoda néven 1930-ban megnyílt létesítményt a budapestiek becézik, az elmúlt közel 90 évben a világ úszósportjának egyik legendás helyszíne lett.
Tervezője, az első magyar olimpiai bajnok és a legendás szövetségi kapitány úszópápa után ma a Hajós Alfréd és Széchy Tamás Uszoda nevet viselő épületegyüttes szinte felsorolhatatlan szenzációs sporteseménynek, -eredménynek adott azóta otthont a Margitszigeten.
A létesítmény karakterét ma is meghatározó alapépület fedett, 33 m-es versenymedencéje az első ilyen jellegű uszoda volt Magyarországon.
A medencén és a lelátón kívül ugrótornyot is rejtő, merész ívű szerkezet Hajós Alfréd tervei alapján, Gergely Jenő statikai munkája nyomán született meg.
Mindössze hét évvel az átadás után Csonka Ferenc építész és Csonka Pál statikus jóvoltából máris tovább bővült egy nyitott, 50 m-es medencével, egy 10 m-es ugrótoronnyal, lelátókkal, illetve kiszolgálóépületekkel, és olyan, a kort megelőző megoldásokkal, mint például a fedettből a nyitottba vezető kiúszó.
A sportkomplexum mai formáját a 2006-os úszó-Európa-bajnokságra nyerte el, újabb nyitott versenymedencével, lelátóval és toronnyal bővülve, illetve a 2010-es kontinensviadalra még tovább korszerűsödve.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
2. világháború
- „Parancsra tettem" – így védekeztek a nürnbergi per vádlottjai
- Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz
- Házmesterek a vészkorszakban
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát
- Az egész világot meglepte a Lengyelország felosztását eredményező Molotov–Ribbentrop-paktum
- Az őrökről leszedett német egyenruhában szöktek meg az amiens-i börtön foglyai
- A 19. század vége óta már az állam tartja számon életünk legfontosabb pillanatait 20:20
- Rejtélyes középkori „gyermekvámpírok” sírjait tártak fel Lengyelországban 19:10
- Mit lehetett tudni a holokausztról 1944-ben Magyarországon? 18:05
- „Parancsra tettem" – így védekeztek a nürnbergi per vádlottjai 15:05
- Máig megoldatlan az ujj nélküli váci apáca rejtélye 14:20
- 100 éves lett Jimmy Carter, aki Magyarországon is építtetett lakóházakat 13:20
- Nyolc munkás életébe került a százhalombattai olajfinomító megépítése 09:50
- A T-modell megjelenésével az amerikai középosztály számára is elérhető lett az autó 08:20