Bécs vagy Buda felé? - a dicsőséges tavaszi hadjárat dilemmája
2015. április 27. 18:34 Csernus Szilveszter
Hatvan-Tápióbicske-Isaszeg, illetve Nagysalló és Komárom neveinek hallatán a magyar hadtörténelem egyik, ha nem a legdicsőségesebb fejezete jut mindannyiunk eszébe. A történelemtanításban kiemelt helyet foglal el az 1849-es szabadságharc március végétől május 21-ig terjedő időszaka, nem véletlenül: az osztrák császári erők által 1848-1849 telére Kelet-Magyarországra szorított honvédsereg a Tisza-vonal mögül kitörve két olyan offenzívát vitt véghez, ami a magyar hadtörténet legfényesebb lapjaira kívánkozik. Bár az osztrák főerők megsemmisítése nem sikerült, a "dicsőséges tavaszi hadjárat" révén Buda és Pest mellett az ország 90%-a felszabadult, és visszakerült a magyar kormány kezére. Lássuk, hogyan sikerült a magyar seregnek a túlerő ellenében győzelemre vinni - ha csak ideiglenesen is - a szabadságharc ügyét.
Korábban
A kitörés előtt
1848-1849 telét átvészelve igencsak szorult helyzetben volt a forradalmi Magyarország. Mire kitavaszodott, a fegyveres harc a bécsi udvarral immár fél éve, a délvidéki polgárháborút is hozzászámítva több mint nyolc hónapja zajlott.
A császári erők magyarországi fővezére, Alfred zu Windisch-Graetz december-januári támadását és a magyar visszavonulást követően a Tiszántúlnak kellett a háború minden terhét viselnie. Ez, annak ellenére, hogy Bem József mindvégig zseniális taktikusként tartotta sakkban az Erdélyből kitörni szándékozó ellenséges erőket, hosszabb távon tarthatatlan volt, a magyar kormányzat támadásra kényszerült.
A készülődő offenzívát segítette, hogy március 12-re kiújultak a harcok Itáliában, ami ismét lekötötte a császári erőket. Joseph Radetzkynek köszönhetően azonban a 23-i novarai csata császári győzelemmel végződött, így Bécs ismét a Kárpát-medence felé koncentrálhatta erőit. Március 18-án Windisch-Graetz tiszai áttörési terveit egy cibakházi magyar átkelés hiúsította meg, ám azt ekkor még nem sikerült kiaknázni.
A magyarországi hadak főparancsnokságát a beteg Vetter Antaltól március 30-án vette át Görgey Artúr, akinek nevét a tavaszi hadjárat tette igazán ismertté. A hadjárat alapjait Kossuth Lajos jelenlétében tárgyalták meg Egerben. A szakirodalom általában Klapka György és Görgey, mások Henryk Dembinski vagy Vetter Antal érdemének tartják a haditervek kidolgozását. Egy biztos: az 1848-1849-es önvédelmi háború és szabadságharc nem szűkölködött a katonai lángelmékben.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nácik
- Rooseveltnek és Hitlernek is dolgozott a német üzletember
- „Zenedobozokkal” vette fel a küzdelmet Hitler ellen a Rote Kapelle
- Kulcsfontosságú szerepet játszott Hlatky Endre az 1944-es sikertelen kiugrási kísérletben
- A Sztálin elleni harcra buzdított Andrej Vlaszov, de Hitler bizalmát nem nyerte el
- A rossz időjárási viszonyok mentették meg Hitler életét
- Versenyeztek a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után
- 10 érdekesség a Vöröskeresztről 10:09
- Kortárs ékszerekkel bővült a tél legsikeresebb tárlata a Magyar Nemzeti Múzeumban 10:05
- Filmjeiben a visszafogott előkelőséget testesítette meg Audrey Hepburn 08:20
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap
- Golda Meir békében és háborúban tegnap
