Az első világháború katonáit tizedelő baktérium már az ókori Rómában is jelen volt
2020. december 5. 11:49 Múlt-kor
Korábban
Fontos a tisztaság
Amikor egy tetű elkezdi egy, a baktériummal fertőzött gazdatest vérét szívni, a mikroba tovább szaporodik az élősködő bélrendszerében. Ha a tetű új gazdatestre vándorol, székletével az áldozat bőrébe juttatja a kórokozót. Ezután a baktérium könnyűszerrel mozog a fertőzött vérrendszerében – így került például a vizsgált rómaiak fogazatába is.
A lövészároklázat csak a mikrobaelmélet térnyerését követően, a 19. század végén azonosították hivatalosan is. – mondta el Carol Byerly, az amerikai hadsereg egészségügyi történetének szakértője. A névadó láz mellett a fejfájás, a hasban és sípcsontban érzett fájdalom, valamint a szédülés is a jellemző tünetek közé tartozik.
„A lövészárokláz korábban is létezett, jelen volt a környezetben, de csak egy volt a rengetegféle lázas megbetegedés közül, amelyet az emberek nem tudtak igazán azonosítani” – mondta el Byerly. „Nem akarta senki elkapni, de nem is rettegtek tőle.”
A csaknem 800 amerikai katona közül, akik az első világháború folyamán igazoltan elkapták a fertőzést, ketten haltak bele a hozzáférhető adatok alapján. Jóval nagyobb gondot jelentettek a vezetés számára a lövészárkokban terjengő egyéb betegségek, mint például a tífusz, a dizentéria, vagy az 1918-ban kitört spanyolnátha.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/8abd0409c8de421f9c319f368990ad03.jpg)
A lövészárokláz pedig aligha tűnt el: legutóbb idén júliusban, a coloradói Denver városában ütötte fel fejét. Nem csak ez az egy történelmi baktérium kering ma is a levegőben: az állam egy másik részén idén találtak egy mókust, amelynél a vizsgálat kimutatta a bubópestis jelenlétét.
Miután a mocsok és a lövészárokláz közti kapcsolat egyértelművé vált, a világ hadseregei nagyobb hangsúlyt fektettek a higiéniára. Az amerikai haderőnél rendszeres tetűirtásokat írtak elő, ami valószínűleg hozzájárult ahhoz, hogy csapataik körében lényegesen alatta maradt az esetszám az európai haderőkénél, amelyekben a fertőzöttek száma elérte a félmilliót is.
A szicíliai katakombákat és a nyugat-európai senki földjét összekötő tanulság nagyon egyszerű: a tisztaság létfontosságú. „Kétmillió embert elhelyezel lövészárkokban, aztán nem engeded nekik a tisztálkodást. Így kezdődnek a járványok” – mondta Byerly.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![Ókor](/ih0Ax/label/.cut-640x400/12.jpg)
Ókor
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában
- A trónviszályok ingatták meg a hatalmas Perzsa Birodalmat
- Máig nem sikerült megfejteniük a tudósoknak a minószi könyvelők írását
- Még életben lehetett, amikor halottnak nyilvánították Nagy Sándort
- A Római Birodalom új fővárosa pecsételte meg Ostia sorsát
- A keresztényeket okolta Nero a Rómát elpusztító tűzvészért
- Bátor hadvezérként, szeretőként és kutyaként is ábrázolták már Nagy Sándort
- Az ókori Trója mellett Mükéné romjait is feltárta Heinrich Schliemann
- A matematika és a csillagászat alapjait is az ókori babiloniaknak köszönhetjük
- „Azt a színházat, amelyik nem vállal kockázatot, megette a fene” – beszélgetés Meczner Jánossal 16:05
- Magyar nyelvű tárlatvezetéssel várja a látogatókat Mária Terézia kedvenc vidéki rezidenciája 15:30
- Sokkolta Kecskemét lakosságát az 1911-es földrengés 14:20
- André Kertész korábban nem látott fotóit is bemutatja a Magyar Nemzeti Múzeum 13:20
- Hatalmas összegért keltek el Napóleon pisztolyai 11:20
- Páváknak és hattyúknak is otthont adott a régi Városliget 10:40
- Szadizmusa miatt apja minden tisztségéből eltávolította Don Carlost 09:50
- Sokáig nem voltak egyértelműek a viharjelzések a Balaton környékén 08:20