A náci támadás, amely reményt hozott a rákban szenvedőknek
2021. március 8. 18:41 Múlt-kor
Korábban
A különös fokhagymaszag
A Harveyt és 16 másik hajót találat érte, és a belőlük leszakadó roncsokkal együtt nagy mennyiségű mustárgáz került a hideg tengerbe, miközben a levegőben is mérges gázok terjengtek. Abban a pillanatban senki sem mérte fel a helyzet súlyosságát, már csak azért sem, mert a legénység tagjai, akik birtokában voltak a titoknak, életüket vesztették a bombázás következtében.
Az azonnali intézkedések nem éppen a legmegfelelőbbek voltak a vegyi támadás hatásainak enyhítése szempontjából: a könnyebb sérülést szenvedők még sokáig a helyszínen maradtak kezelésre várva vizes, üzemanyaggal és mustárgázzal átitatott egyenruháikban száraz takarókba burkolózva, amelyek arra szolgáltak, hogy felmelegítsék őket, de közben elősegítették a veszélyes anyagok felszívódását is. Sok mentős is ki volt téve a halálos veszélynek.
Azokban az órákban senki nem tulajdonított jelentőséget a kikötőben terjengő különös fokhagymaszagnak (a jellegzetes szag megerősíti a vegyi fegyverek jelenlétének gyanúját), az orvosok számára pedig megmagyarázhatatlannak tűnt a – gázmérgezésre utaló – tünet, amely 628 katonán mutatkozott. Közülük 83-an haltak meg az elkövetkező hetekben, miközben a rengeteg érintett civilről lehetetlen volt biztos információkat szerezni.
Hogy ez a baleset elvezessen az első gyógyszerek feltalálásához, melyek képesek szembeszállni a rákkal, kulcsfontosságúnak bizonyult néhány egyéb tényező is, mint például a katonai titoktartás, és annak az orvosnak, Stewart Francis Alexander alezredesnek a klinikai éleslátása, aki azért érkezett a helyszínre, hogy a túlélőkkel foglalkozzon. A korábban vegyi fegyverkezésben szerzett tapasztalatai miatt Bariba küldött szakértőnek köszönhetően az igazság lassan elkezdett kikristályosodni, bár csak a katonai hierarchia egy meglehetősen szűk körében.
Alexander számos boncolást és túlélőkön végzett mélyreható vizsgálatot követően megállapította, hogy a gázzal való érintkezés sok esetben nagy hatással volt a csontvelőre: tulajdonképpen meggátolta bizonyos típusú vérsejtek képződését, amelyeket egy egészséges szervezet nagyon gyorsan és folyamatosan termel.
A Bariról szóló hivatalos jelentések még sok évig elkendőzték a mustárgáz jelenlétét, azonban Alexander orvosi elemzése világos volt: megállapította, a mustárgáz hatása a gyorsan szaporodó sejtekre hasznos is lehet, ugyanis szembeszáll minden olyan sejttel, amely kontrollálatlanul és gyorsan terjed, így a ráksejttel is.
Az orvos brit szakértőkkel készített jelentése hamarosan a New York-i Memorial Kórház igazgatója, Cornelius P. Rhoads asztalán landolt, aki abban az időben az Egyesült Államok katonai egészségügyi szolgálatát is vezette.
New Yorkban tovább tanulmányozták a bari pácienseknetől Alexander alezredes által gyűjtött mintákat. A kutatások érdekes eredményekhez vezettek két amerikai tudósnak, Louis Goodmannek és Alfred Gilmannak köszönhetően. Az azonnal meginduló kísérletek során a fegyvernek számító mustárgázból életmentő gyógyszert fejlesztettek ki, amely az alapjául szolgál egy olyan gyógymódnak, amely a betegek számára máig a sokáig elképzelhetetlennek hitt gyógyulás reményét jelenti.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
művészet
- Díjátadóvál zárták az Operaház Szláv szezonját
- Erdélyi színháztörténet egy felvonásban
- „Szeretném minél több emberhez eljuttatni a tradicionális jazzt” – interjú Papp Mátyás jazz-harsonaművésszel
- Koncertek és tárlatvezetés várja az érdeklődőket a Magyar Nemzeti Galéria új sorozatában
- „Egy kép sosem készül el, legfeljebb az ember abbahagyja” – beszélgetés Cakó Ferenccel
- Tíz fiatal zeneművész vehette át az MVM Junior Prima Díját
- Bátor hadvezérként, szeretőként és kutyaként is ábrázolták már Nagy Sándort
- Napóleont és a németeket is elkápráztatta a Hódító Vilmos történetét elmesélő bayeux-i kárpit
- Magyar származású fotóművész és Picasso barátságát mutatja be a Mai Manó Háza
- Felfedezésével megmentette a francia selyemipart Louis Pasteur 19:05
- Német egyetemi tanárai panaszolták be a pápánál Husz Jánost 15:05
- A szárazföldi Európában Magyarország az utolsó előttiként vezette be a „jobbra hajts” szabályát 12:20
- A polgárháborús Kongóban fegyvernyugvás volt Louis Armstrong érkezése miatt 10:35
- A nyersanyaghiány is ösztönözte az első bikini megalkotását tegnap
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós tegnap
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában tegnap
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő tegnap