A náci támadás, amely reményt hozott a rákban szenvedőknek
2021. március 8. 18:41 Múlt-kor
Korábban
Szent Miklósra emlékezvén
A kikötő az idő előrehaladtával stratégiai szempontból egyre fontosabbnak bizonyult, ugyanis a fegyverek és az egyéb ellátmányok elosztásának itáliai központjává vált. Felfigyelt erre a Luftwaffe is, amely három bombázóosztag felszállását rendelte el.
Csak a véletlen eredménye, hogy Bari lett az egyetlen olyan európai város, amelyet vegyi fegyveres csapás ért a második világháborúban, ráadásul – még ha csak közvetetten is – az amerikai és angol szövetségesek hibájából.
Az előre nem kiszámítható és hirtelen indított támadást december 2-án 19:25-kor indították, amikor az akkoriban 200 ezer főt számláló város lakói a védőszent, Szent Miklós tiszteletére rendezett közelgő ünnepségekre való készülődés lázában égtek.
Több mint száz Junkers Ju–88-as kétmotoros bombázórepülő közelített zavartalanul észak felől a város kikötőjéhez, ugyanis a városban még semmilyen légvédelmi állás nem volt telepítve. Bari fölé érve körülbelül egy órán át bombázták a kikötőben állomásozó hajókat, amelyek közvetlenül a hullámtörők mellett süllyedtek el a tengerben.
Köztük volt a „John Harvey” nevű, amerikai gyártmányú, 135 méter hosszú kereskedelmi hajó is félezer katonával a fedélzetén. Ahogy Ezio Amato római tengerbiológus kutatásai nyomán kiderült, a teherszállító néhány nappal korábban érkezett Algériából kétezer vegyi fegyverrel a rakterében.
Minden egyes bevetésre váró bomba kb. 30 kilogramm mustárgázt tartalmazott. A hajó kapitánya tisztában volt a veszélyekkel, és arra akarta kérni a kikötői hatóságokat, hogy a veszélyes anyagokat gyorsan a szárazföldre szállíthassák, azonban a titoktartás megakadályozta ebben, ugyanis nem nevezhette meg, hogy pontosan milyen anyagokról volt szó.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
kommunizmus
- A „dolgozó nép” ellenségévé kiáltotta ki a kulákokat Rákosi Mátyás
- Béremelésért és árcsökkentésért tüntettek a poznani munkások 1956-ban
- Nem enyhítettek a munkások terhein, felkelés tört ki az NDK-ban
- A helybéli kommunisták nem támogatták Che Guevara szocialista forradalmát
- A Pártból is kizárták a reformokat szorgalmazó Nagy Imrét
- A kor legnagyobb színészeivel dolgozott együtt Máriássy Félix
- Felesége volt állandó alkotótársa a groteszk humorú filmjeiről ismert Böszörményi Gézának
- Teljes hírzárlatot rendelt el a gyereknapi katasztrófa kapcsán Rákosi Mátyás
- A legnagyobb titokban hajtotta végre a kitelepítéseket az ÁVH
- Felfedezésével megmentette a francia selyemipart Louis Pasteur 19:05
- Német egyetemi tanárai panaszolták be a pápánál Husz Jánost 15:05
- A szárazföldi Európában Magyarország az utolsó előttiként vezette be a „jobbra hajts” szabályát 12:20
- A polgárháborús Kongóban fegyvernyugvás volt Louis Armstrong érkezése miatt 10:35
- A nyersanyaghiány is ösztönözte az első bikini megalkotását tegnap
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós tegnap
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában tegnap
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő tegnap