A holokauszt elfeledett előzménye: a Német Birodalom első, afrikai koncentrációs tábora
2020. május 21. 18:59
A börtönsziget létrejötte
A Lüderitz-öbölben fekvő apró szigetet eredetileg a Csillag-sziget névre keresztelte 1795-ben a területet feltérképező brit Alexander kapitány, a németek azonban a környékbeli ragadozó halakról nevezték el.
A herero és nama lázadás kitörésekor a gyarmat kormányzója, Theodor Leutwein eleinte megegyezésre kívánt jutni az őslakosokkal, Berlinben azonban lehetőséget láttak a konfliktusban: egyszerre szabadulhatnak meg a lázadóktól, és fejleszthetik a gyarmat infrastruktúráját, ha kényszermunkára fogják őket.
A „koncentrációs tábor” kifejezést először a britek alkalmazták a búrok és őslakosok számára létrehozott, embertelen körülményeket biztosító gyűjtőtáboraikra, a németek egyszerűen átvették a világsajtóban eddigre már elterjedt kifejezést.
Miután Leutweinnak erősítést kellett kérnie az anyaországból a felkelők ellen, II. Vilmos császár leváltotta, és Lothar von Trotha tábornokot tette meg a gyarmat kormányzójává. Az új vezető kijelentette: „A hereróknak el kell hagyniuk az országot (…) a német határokon belül minden herero, puskával vagy anélkül, marhával vagy anélkül, le lesz lőve.”
A hererók főnöke, Samuel Maharero parancsba adta harcosainak, hogy ne bántsák se a német nőket és gyermekeket, se a nem-német fehéreket (a német gyarmaton, különösen a fővárosban, Windhoekban éltek búrok és angolok is).
Habár maradéktalanul nem sikerült betartani e parancsot (az összetűzések során négy nő vesztette életét), Trotha ellenkező utasítást adott a német csapatoknak: a hererókat és namákat, legyenek akár nők vagy gyermekek, „hajtsák vissza saját népükhöz, vagy lőjék le őket.” Érvelése az volt: „Nem lehet emberséges háborút viselni olyanok ellen, akik nem emberek.”
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
28. A második világháború
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
- A gyógyszeriparban, a közlekedésben és a számítástechnikában is óriási előrelépést hozott a II. világháború
- 1946-ban zárták be az utolsó, japán-amerikaiakat fogva tartó koncentrációs tábort
- Gránát elé vetette magát a brit katona, hogy megmentsen egy anyát és gyermekét
- Mindössze három fogolynak sikerült elmenekülnie a „nagy szökés” során
- Második világháborús tankot emeltek ki egy folyóból a Fülöp-szigeteken
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust 18:05
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához 16:05
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap
- Megfigyelték és jelentettek róla, de visszatérhetett a színpadra a forradalmár tehetség, Sinkovits Imre tegnap
