A háborúban és a politikában is sikert sikerre halmozott Dwight Eisenhower

2024. október 14. 08:20 MTI, Múlt-kor

134 éve, 1890. október 14-én született Dwight D. Eisenhower, második világháborús tábornok, 1953 és 1961 között az Egyesült Államok 34. elnöke. Személyében először került texasi és a 20. században először hivatásos katona a Fehér Házba.

Eisenhower parancsnokai körében a németek kapitulációja után

Korábban

Dwight David Eisenhower egy német származású farmer hét gyermeke közül a harmadikként született Texasban, de a Kansas állambeli Abilene városkában nőtt fel. Egész életét végigkísérte az Ike becenév, amelynek pontos eredetét ő sem tudta.

Az amerikai futballban jeleskedő fiatalembernek sikerült bekerülnie a híres West Point katonai akadémiára. Miután befejezte tanulmányait, Texasban kapott pozíciót, és itt is nősült meg 1916-ban. Az Egyesült Államok a következő évben belépett az első világháborúba, de őt nem vezényelték a frontra, egy harckocsizó kiképzőközpontot irányított. Később szolgált John Pershing és Douglas MacArthur tábornokok hadsegédeként is, de két évtizeddel később még mindig csak őrnagy volt.

Eisenhower (jobb szélen) és barátai 1919-ben

Amikor 1941 decemberében a japánok Pearl Harbor elleni támadása után az Egyesült Államok belépett a második világháborúba, tábornokká léptették elő és a hadműveleti osztály élére került. 1942 júniusában kinevezték az Egyesült Államok európai haderőinek főparancsnokává, ő vezényelte a szövetségesek 1942-es észak-afrikai és 1943-as szicíliai partraszállását, majd az olaszországi hadműveleteket.

1944 elejétől ő volt a szövetséges haderő európai főparancsnoka, így döntő része volt az 1944. június 6-i normandiai partraszállásban és a végső győzelem kivívásában. (A D-nap előtt megírta az esetleges kudarcért felelősséget vállaló beszédet is, amelyet végül nem kellett elmondania.) Nagyszerű vezetési és diplomáciai képességekről tett tanúságot, ezzel harcedzett tábornoktársai tiszteletét is kivívta. A háború végén ötcsillagos tábornokként, ünnepelt hősként tért haza, és elfoglalta a vezérkari főnöki tisztséget, de a legmagasabb katonai kitüntetést visszautasította, mondván: azt bátorsággal és hősiességgel kell kiérdemelni.

A Truman elnökhöz lojális katonatisztet az 1948. évi elnökválasztás előtt mindkét pártból megkörnyékezték, de ő nemet mondott, beérte a Columbia Egyetem elnöki posztjával, és megírta emlékiratait. 1950-től a frissen alakult NATO európai erőinek főparancsnoki tisztét töltötte be, az aktív szolgálattól 1952-ben vonult vissza. A mérsékelt és rendkívül népszerű tábornok ekkor vállalta el a Republikánus Párt elnökjelöltségét, az „I like Ike” jelszó ellenállhatatlannak bizonyult. Óriási fölénnyel nyerte meg az elnökválasztást, személyében először került texasi és a 20. században először hivatásos katona a Fehér Házba.

Eisenhower vezérőrnagyi rangban (major general)

Bebizonyította, hogy a politika csataterein is képes helytállni, és 1956-ban még nagyobb többséggel választották újjá – a közvélemény mit sem tudott arról, hogy éppen egy súlyos szívrohamból lábadozott. A katonai erő pozíciójából tárgyaló Eisenhower hivatali ideje alatt enyhült a hidegháború, amihez persze hozzájárult Sztálin 1953-ban bekövetkezett halála is. Békét kötött Koreában, megállapodott a Szovjetunióval az osztrák semlegességről, sürgette, hogy az atomenergiát békés célokra használják, és az ő nevéhez fűződik 1959-ben az első szovjet-amerikai csúcstalálkozó. 1957-ben meghirdette az Eisenhower-doktrínát, amely a béke és a stabilitás érdekében amerikai segítséget ígért a közel-keleti országoknak a kommunista terjeszkedés ellen.

Nevéhez fűződik az 1954-ben Indokína esetére alkalmazott dominó-elv is, mely szerint ha egy országban kommunisták veszik át a hatalmat, a többi környező ország is dominó módjára esik el. Ezt megelőzendő az újonnan létrehozott CIA titokban számtalanszor beavatkozott a kommunista vagy az eszmével szimpatizáló kormányok ellen. Otthon kiterjesztette a társadalombiztosítást, felemelte a minimálbért, soha nem látott autópálya-építési programba fogott, ekkor lett szövetségi állam Alaszka és Hawaii, szűnt meg a faji szegregáció, születtek meg az első polgárjogi törvények. Hivatali idejére esett az 1956-os magyar forradalom is, ezért Magyarországon ellentmondásosan ítélik meg alakját.

Eisenhower elnök és Kennedy megválasztott elnök találkozása a Fehér Házban

1961. január 17-én mondta el utolsó elnöki beszédét, ebben figyelmeztetett egy új jelenség, a katonai-ipari komplexum veszélyeire. Három nappal később adta át hivatalát John F. Kennedynek, jelképes módon az addigi legidősebb elnököt a legfiatalabb követte. Eisenhower volt az, akit érintett a Roosevelt halála után elfogadott, a hivatali időt két ciklusra korlátozó módosítás, illetve ő volt William McKinley 1900-as győzelme óta az első republikánus, akit újraválasztottak ebben a tisztségben. Visszavonulása után ismét ötcsillagos tábornok lett – korábban csak az első amerikai elnök, George Washington kapott hivatali idejének letelte után tábornoki rangot.

Eisenhower 1969. március 28-án hunyt el Washingtonban, 78 éves korában, Abilene-ben helyezték végső nyugalomra. Arcképe 1971 és 1978 között az egydolláros pénzérmén volt látható, 1990-ben, születésének 100. évfordulóján különleges ezüst egydollárost vertek. Nevét viseli többek között egy amerikai autópálya-rendszer, egy repülőgép-hordozó hadihajó, szobra áll a washingtoni Capitoliumonnál és Londonban, az amerikai nagykövetség épülete előtt.