A franciák kudarcát kihasználva építették meg a Panama-csatornát az amerikaiak
2022. január 7. 09:48 MTI
108 éve, 1914. január 7-én úszott végig az Atlanti- és a Csendes-óceánt összekötő Panama-csatornán az első vízi jármű, a francia Alexandre La Valley darushajó.
Korábban
A keskeny közép-amerikai földszorost átszelő csatorna mintegy tízezer kilométerrel rövidíti le az Amerika nyugati partjairól a Karib-tengerre vezető utat.
Megépítésének gondolata már a 16. század elején felvetődött, nem sokkal azután, hogy a spanyol konkvisztádorok meghódították az aztékok és az inkák birodalmát, de ehhez akkor még nem voltak meg a technikai feltételek.
A 19. század közepén megépült a két óceánt összekapcsoló, 80 kilométer hosszú „transzkontinentális” vasútvonal az akkor még Kolumbiához tartozó Panama-földszoroson, amely hamarosan a világ egyik legjobban kihasznált vasútja lett.
A vízi útvonal megvalósításába végül a franciák vágtak bele a Szuezi-csatornát sikeresen felépítő Ferdinand de Lesseps vezetésével. Az 1880-ban kezdett munkálatok kudarcba fulladtak, mert a társaság rosszul mérte fel a földrajzi és éghajlati adottságokat, s a költségeket is jelentősen alábecsülte: a vállalkozás tőzsdei csődje nyomán született a „panamázás” kifejezés.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/dd4c71d7e065038ad3ed256b5c105d9a.jpg)
A munkálatok 1894-ben újraindultak, de hamarosan ismét leálltak, mert az amerikaiak bejelentették, hogy – a Panama-csatornát ellehetetlenítő – vízi átkelőt építenek Nicaraguán keresztül. A francia befektetők ekkor már csak veszteségeik minimalizálására törekedtek, s 40 millió dollárért átadták a társaság aktíváit, a földmunkákat, mérési adatokat, a térképeket és a Panama-vasutat az amerikaiaknak, akik persze rögvest elálltak a nicaraguai építkezéstől.
A kolumbiai kormány nem mutatott hajlandóságot az amerikaiakkal való együttműködésre, ezért az Egyesült Államok a Kolumbiától elszakadni vágyó panamaiaknak nyújtott hathatós támogatást függetlenségük kivívásához.
Az 1903. november 3-án függetlenné vált országgal már sikerült a megállapodás: Panama 10 millió dollár, majd 250 ezer dolláros évi bérleti díj fejében 99 évre átadta a terület koncessziós jogait az Egyesült Államoknak, ettől kezdve az amerikaiak igazgatták a csatorna menti 10 km széles és közel 80 km hosszú sávot. Az építkezést a franciák kudarcaiból tanulva folytatták: egészségügyi intézkedésekkel véget vetettek a munkások ezreit elpusztító sárgaláznak és maláriának, s felülvizsgálták az addigi műszaki elképzeléseket.
Lemondtak a tengerszinten vezetett csatorna tervéről, a 27 méteres szintkülönbséget zsiliprendszerrel hidalták át. A 33x300 méteres, elektromos vezérlésű zsilipkamrák párosával épültek, hogy biztosíthassák a kétirányú forgalmat. A zsilipkamrák 15 perc alatt telnek meg, bennük a hajókat parti vontatómozdonyok mozgatják.
Az első próbazsilipelést 1913. szeptember 26-án tartották Gatunban, az első hajó, a francia Alexandre La Valley darushajó három és fél hónappal később, 1914. január 7-én úszott végig a csatornán. Az első tengerjáró, a cementtel megrakott amerikai Cristobal gőzös 1914. augusztus 3-án, a franciáknak küldött német hadüzenet napján tette meg az utat, a hivatalos megnyitót 1914. augusztus 15-én, szerény keretek között tartották.
A csatorna építésének összköltsége 639 millió dollárt tett ki, az amerikaiak része ebből 375 millióra rúgott. (Ez mai árakon majdnem kilencmilliárd dollárnak felel meg, a Szuezi csatorna ennek csak negyedébe került.) Az amerikaiak 239 millió köbméter földet mozgattak meg, a franciák teljesítményével együtt 268 milliót, négyszer annyit, amennyit Ferdinand Lesseps a tengerszinti csatornához számolt. Az építkezés az 1880-as első kapavágásig több mint 27 ezer munkás életét követelte, közülük mintegy 20 ezer a franciák idején halt meg.
Az 1999. december 31-én panamai tulajdonba került 77,1 km hosszú mesterséges vízi út megnyitásakor még évente ezer kisebb-nagyobb hajót navigáltak át az egyik óceánról a másikra. Napjainkban ez a szám 14 ezerre nőtt, az egymilliomodik hajó, a kínai Fortune Plum 2010. szeptember 4-én hajózott át. Az utat a hajók közel 24 óra alatt teszik meg, átvezetésükön tízezren dolgoznak, köztük a világ egyik legnagyobb gépezet-együttesét működtető szakemberek.
Az átkelést a döbbenetes méretű zsilipek és egy óriási emelődaru mellett a világ legnagyobb kotróhajója szolgálja, ez az elmúlt években több üledéket és a meredek partfalakról származó omladékot távolított el, mint amennyit annak idején az építkezéskor megmozgattak. A járművek a súlyuk szerint fizetnek illetéket, az 1928-ban a zsilipkapukon is átúszó, vízi járműként regisztrált amerikai Richard Halliburton az átkelést 36 centből „úszta meg”.
A csatorna elodázhatatlanná vált fejlesztéséről a panamaiak 2006. október 29-én népszavazáson döntöttek. A kapacitásokat megkétszerező bővítés költségeit 5,25 milliárd dollárra becsülték, az új zsilipcsatornát végül 2016-ban adták át.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/0efef7ffc653c48ab0da18473f64b78b.gif)
![VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 28. A második világháború (egyetemes és magyar történelem)](/ih0Ax/label/.cut-640x400/789.jpg)
28. A második világháború
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
- A gyógyszeriparban, a közlekedésben és a számítástechnikában is óriási előrelépést hozott a II. világháború
- 1946-ban zárták be az utolsó, japán-amerikaiakat fogva tartó koncentrációs tábort
- Gránát elé vetette magát a brit katona, hogy megmentsen egy anyát és gyermekét
- Mindössze három fogolynak sikerült elmenekülnie a „nagy szökés” során
- Második világháborús tankot emeltek ki egy folyóból a Fülöp-szigeteken
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- Olajbirodalma szétesése után vagyona nagy részét eladományozta John D. Rockefeller 19:05
- Csupán egy dolog miatt nem gúnyolták a kortársai által furcsának tartott Szókratészt 18:05
- „Azt a színházat, amelyik nem vállal kockázatot, megette a fene” – beszélgetés Meczner Jánossal 16:05
- Magyar nyelvű tárlatvezetéssel várja a látogatókat Mária Terézia kedvenc vidéki rezidenciája 15:30
- Sokkolta Kecskemét lakosságát az 1911-es földrengés 14:20
- André Kertész korábban nem látott fotóit is bemutatja a Magyar Nemzeti Múzeum 13:20
- Hatalmas összegért keltek el Napóleon pisztolyai 11:20
- Páváknak és hattyúknak is otthont adott a régi Városliget 10:40