A brit birodalom öröksége
2003. május 14. 06:01
A monetáris piac élén
Befektetéseken kívül az ex-birodalom kereskedelmi egyezmények révén is növelte részét a világ gazdasági hatalmában: szabadkereskedelmi egyezményeket kötött Latin-Amerikán kívül Törökországgal, Marokkóval, Sziámmal, Japánnal és a dél-tengeri szigetekkel is.
A 19. század végére, a brit kereskedelem 60%-át az Európán kívüli partnerekkel való kereskedés tette ki. A fejlődő országokkal való kereskedelem nagyon jól jött a birodalomnak. A külföldi befektetésekből és a ritkán említett láthatatlan ágazatokból, mint például a biztosításból és a hajózásból származó bevételei révén sokkal nagyobb mennyiségű áru importálására volt képes, mint exportálására. Ennek ellenére 1870 és 1914 között a külkereskedelmi mérleg eredménye még így is 10% volt. (A kapcsolat az exportált és az importált termékek árai között, azaz többet adott el, mint költött.)
Nagy Britannia a nemzetközi monetáris piacot is vezette, és idővel egységesítette. 1868-ban rajtuk kívül már néhány gazdasági függésben lévő partnereik, így Portugália, Egyiptom, Kanada, Chile, Ausztrália is használták az aranyalapú fizető eszközöket. (Ez a rendszer megszabta egy adott ország forgalomban lévő papírpénzének értékét, illetve szükség esetén kötelezhették a nemzeti bankokat arra, hogy a forgalomban lévő pénzt aranyra váltsák. Azaz elegendő mennyiségű aranytartalékkal kellett rendelkeznie az országnak.) A Latin Monetáris Unió tagjai, Franciaország, Oroszország, Perzsia, és más latin-amerikai államok a kétvalutás pénzrendszert alkalmazták; a föld többi országaiban pedig ezüst alapú valutát alkalmaztak. S annak ellenére, hogy 1908-ra Kína, Perzsia és néhány közép-amerikai ország kivételével még mindig az ezüstalapú valutát alkalmazták, az aranyalapú fizető eszközök mégis elterjedtek a világ monetáris piacán. Idővel ez vált elfogadottá.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2010
- Az aradi vértanúk özvegyei
- Jan van Eyck és a Rózsa-regény
- A végzetes vonzerejű asszony
- Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
- Hová lettek a bűnösök?
- Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
- A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
- Az eredeti Széchenyi az igazi
- Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig
- Másfél évszázad után tért vissza Kínához Hongkong szigete 19:05
- Egyházi személyek is elmélyedhettek a mágiában a középkor során 18:05
- 17:20
- Kiváló hatalomtechnikus volt, de a túlerővel nem bírt Harold Godwinson 16:09
- Kezdetben megrémítette a nagyközönséget Wilhelm Conrad Röntgen fantasztikus találmánya 14:20
- Közös kincsünk lehet a Hold 12:20
- 10 érdekesség a Vöröskeresztről 10:09
- Bűvös számot produkált a Nemzeti Múzeum elbűvölő kiállítása 10:05