5 bizarr természeti katasztrófa
2016. január 14. 08:41
Korábban
A titokzatos becsapódás
1908. június 30-án, Szibéria középső részén, az Alsó-Tunguszka és a Léna folyók között, éles hangjelenség kíséretében hatalmas tűzgömb tűnt fel az égen. A tűzgolyó felrobbanásának következtében egy 2000 négyzetkilométeres területen az összes – mintegy 80 millió – fa kidőlt, a robbanás okozta hőhullámokat több száz kilométerre is érezni lehetett. A robbanás, amely 5-10 kilométeres magasságban történt, 10 megatonna TNT erejével, vagyis a Hirosima pusztulását okozó bomba erejének több százszorosával volt egyenértékű. Az égbolt néhány napon át olyan fényes volt, hogy Ázsia bizonyos területein és Észak-Európában még éjszaka is lehetett olvasni. A katasztrófának csodával határos módon egyetlen halálos áldozata sem volt.
A becsapódás után a legtöbben úgy vélték, egy hatalmas meteorit okozhatta a tragédiát, ám a helyszínen egyetlen meteoritdarabot sem találtak. Leonyid Alekszejevics Kulik orosz geológus először 1921-ben kereste fel a területet, hat évvel később pedig a vezetésével lovakkal és szánokkal érkező kutatócsapat a régióban élő szemtanúk kifaggatása és a terepszemle után megállapította, hogy semmi nyoma sincs felszíni becsapódásnak, a növényzet azonban 40–50 kilométeres körzetben teljes mértékben kipusztult. Számos elmélet látott az esettel kapcsolatban napvilágot, de a legvalószínűbb magyarázat szerint a felrobbant objektum egy üstökös darabja volt. Az üstökös elméletével egy 2006-os moszkvai kongresszuson állt elő Vlagyimir Alekszejev orosz tudós, aki kijelentette, hogy a „Tunguzka” szerves anyagokat tartalmazott. Üstökös volt, amely a Föld légkörébe belépve felhevült, intenzív bomlásnak indult, széndioxidot bocsátva ki a levegőbe. Alekszejev elmondta, hogy a tudósok nem tudják százszázalékos biztonsággal megállapítani a Tunguz égitest összetételét, mindössze annyi bizonyos, hogy magas hőmérsékleten zajló robbanás zajlott le.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
holokauszt
- Túlzsúfolt lakások, éhezés és vég nélküli razziák – a budapesti gettó borzalmai
- Mások életéért adta sajátját Salkaházi Sára
- „Zenedobozokkal” vette fel a küzdelmet Hitler ellen a Rote Kapelle
- Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
- Már gyermekkorában tragédiák kísérték Radnóti Miklós életét
- Szenes Hanna a Szentföldön maradhatott volna, de visszatért, hogy segítsen
- Munkaszolgálatosok a keleti fronton
- Kémből vált befolyásos üzletemberré az embermentő Oskar Schindler
- Mit lehetett tudni a holokausztról 1944-ben Magyarországon?
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt 19:05
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust 18:05
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához 16:05
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap