Feltárulnak a Chagall-rejrély orosz gyökerei
2012. július 30. 15:31 MTI
A cári Oroszországban született és tanult, majd a forradalom után Franciaországba emigrált Marc Chagall művészi gyökereit tárja fel a moszkvai Tretyakov Képtár új kiállítása.
Korábban
A szeptember 30-ig nyitva tartó kiállítás célja, hogy segítse az oroszokat a szovjet enciklopédiákból sokáig száműzött Chagall rejtélyének megoldásában - mondta Jekatyerina Szeleznyova, a kiállítás kurátora. Népi fametszetek, ikonok és orosz primitív kárpitok váltakoznak a tárlókban menórákkal vagy barhesz (hagyományos fűszeres zsidó kenyér) sütőformákkal, a művész 300 festménye, szobra és rajza mellett.
A látogatók gyakran kérdezik, miért kékek, sárgák vagy rózsaszínűek az állatok Chagall képein, miért repül a menyasszony a háztetők fölött, és miért van az embernek kettős arca. Most megérthetik, honnan merítette Chagall képei forrását - mondta a kurátor.
Chagall Mojse Szegal néven 125 évvel ezelőtt született szegény zsidó családban a ma Fehéroroszországhoz tartozó Vityebszkben, és soha nem felejtette el a II. Katalin uralkodásának végén a zsidókra kényszerített költözési tilalmat.
A kiállításon bemutatott, a zsidó temetők sírkövein látható misztikus állatok Chagall vásznait is benépesítik, akárcsak a barheszforma, a madár, a hal, amelyeket a művész a jeruzsálemi Hadassza zsinagóga üvegablakaira festett. "A művészetem a zsinagógák pulpitusain és szekrényeiben látott könyvekből ered, amelyeket sápadt kezemmel megérintettem" - írta a magát "gyökereivel a földbe kapaszkodó faként" jellemző művész.
Az 1917-es forradalom előtt Chagallt a vityebszki szépművészeti múzeum kurátorává nevezték ki, amely 1918 és 1922 között az orosz avantgárd művészet egyik műhelye és számos zsidó származású művész találkozóhelye lett. Kazimir Malevicssel, az orosz absztrakt művészet jelentős képviselőjével történt összezördülése után, 1920-ban lemondott a tisztségéről, két év múlva az országot is elhagyta, előbb Berlinben, majd Párizsban élt. Csak tíz napra tér vissza egy Tretyakovban rendezett kiállítás alkalmából 1973-ban a Szovjetunióba, ahol "burzsoá", szinte tiltott festőnek tartották.
1987-ben, két évvel a halála után, a gorbacsovi peresztrojka idején hosszú sorok kígyóztak Moszkvában a Puskin Múzeum előtt, ahol az első oroszországi Chagall-kiállítást megrendezték. A Tretykov galéria 1960-1970 között készült, eddig ismeretlen kollázsaiból, grafikáiból és Biblia-, valamint La Fontaine meséinek illusztrációból is bemutat néhányat, amelyeket francia, svájci és lichtensteini magángyűjtők kölcsönöztek a kiállításra.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nőtörténet
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda
- Pazar ünnepségek színesítették I. Ezsébet hétköznapjait
- Nők a harcmezőkön: a kardforgató amazonok legendái
- Házy Erzsébetről rózsafajtát és tehetségkutató énekversenyt is elneveztek
- Ezer forintot ajánlottak Déryné Széppataki Róza, az első magyar primadonna csókjáért
- Senki sem parancsolhatott a tájképfestészet legendájának, Georgia O’Keeffe-nek
- Szemérmetlen viselkedésével gyakran megbotránkoztatta az erkölcscsőszöket Brigitte Bardot
- Tudományos felfedezésekből is merített ihletet Frankenstein megalkotásakor Mary Shelley
- Sikeresen ösztönözte az amerikai nőket a munkába állásra Szegecses Rózsi
- Nem csak saját gyermekeiről gondoskodott példamutató módon Széchenyi István 09:50
- Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna 09:05
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen 2024.10.04.
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát 2024.10.04.