Újdonságok a római kori Budapestről
2012. április 26. 19:43
Aquincum polgárvárosát a 19. század óta kutatják módszeresen, területe azonban a mai napig tartogat újdonságokat. A Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeumának legújabb, tegnap nyílt kiállítása a 2007 és 2011 között végzett két ásatás legjelentősebb leleteit mutatja be a bécsi Römermuseumban.
Korábban
Mint azt Zsidi Paula, az Aquincumi Múzeum igazgatója a Múlt-kornak elmondta, az intézmény és a Wien Museum szorosabb kapcsolata 2005 és 2007 között alakult ki. A közös összejövetelek tárgya a városi régészet volt, célja pedig annak feltérképezése, hogy hogyan lehet a két város lakóihoz közelebb hozni a római kort, illetve a korszak régészetét. A tapasztalatcserék első eredménye könyv formájában jelent meg, amely művek nemcsak a szakembereknek szólnak, hanem az átlagolvasót is érdekelhetik – hangsúlyozta Zsidi Paula. A kiállítás ennek az együttműködésnek egy következő szintje; a Römermuseumban látható az első ilyen kiállítás, ahol az aquincumi polgárváros körül talált legújabb leletek kerülnek bemutatásra.
A kiállítás a 2007 és 2011 között végzett két ásatás legjelentősebb leleteit mutatja be. Az egyik középpontjában a polgárváros déli városrészében a 2. és a 3. században lakott „festőház” kutatása állt. A másik feltárás nyomán a város temetőjének több mint ezer sírja került napvilágra. A feltehetőleg a 2. és a 4. század között használt temető sírjai a város lakóiról adnak információt: viseletükről, temetkezési szokásaikról.
A kiállítás egyik kurátora, Láng Orsolya közölte: egy európai uniós pályázatnak köszönhetően a bejárati komplexum illetve egy római ház rekonstrukciójára került sor, s ennek keretén belül kezdtek hitelesítő ásatásba egy olyan helyen, amelyről eddig azt hitték, hogy az ott álló római kori épület már elpusztult. Ez volt az úgynevezett festőház, amelynek feltárása 1940-ben történt meg a lőtér építése előtt. Ekkor csak annyit lehetett tudni, hogy az épület kilenc, freskóval díszített helyiségből állt, nevét pedig a feltáró régésztől kapta, aki festékes tégelyeket talált az egyik helyiségben. A kutatás során kiderült, hogy ehhez pince is tartozott, de feltártak csatornát, illetve kemencét is. Az újabb ásatás során további mécseseket, illetve freskótöredékeket találtak, amikből rekonstrukciót készítettek.
A kiállítás másik része a temetővel kapcsolatos. Az aquincumi polgárvároshoz több temető is tartozott, a legnagyobb ezek közül a Duna-parton elhelyezkedő keleti temető volt, itt több ezer sírhelyet alakítottak ki. Az első feltárások a 19. század végén illetve a 20. század elején kezdődtek, míg a későbbi munkálatok mindig valamilyen beruházáshoz kapcsolódtak. Ezen ásatások során több használati tárgy is előkerült. Az edények ugyan többnyire tipikus római kori házi kerámiák voltak, de akadtak köztük ritkább, például észak-afrikai formák is. A sírokban további viseleti tárgyak, személyes tárgyak, kiegészítők, ékszerek, tükrök, érmek, arcos edények, üvegedények és szoptatós üvegek kerültek elő.
Sikerült viszonylag késői sírokat is találni, ami abból a szempontból mindenképpen érdekes, hogy a polgárváros késői története jórészt homályba vész. A kurátor kiemelte: a jelenlegi kutatások alapján azt mondhatjuk, hogy a 3. század közepe után megszűnt az élet a polgárvárosban. A tábor körül folytatódott az élet a késő római időszakban, de ezt a területet – valószínűleg gazdasági megfontolásból – felhagyták. Mindezek ellenére a temetőben vannak ennél későbbi sírok is – ennek magyarázatával azonban még mindenképpen adósak a régészek.
Tekintse meg a kiállításról készített képeinket
A kiállítás 2013. április 7-ig tekinthető meg a bécsi Römermuseumban
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
- Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
- Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
- Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
- A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
- Így működött a kádári megtorló gépezet
- Hitük érdekében minden kényelmet feladtak a korai keresztény remeték 16:05
- Megrendítő történetek az aradi vértanúk utolsó óráiból 15:05
- Nem csak saját gyermekeiről gondoskodott példamutató módon Széchenyi István 09:50
- Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna 09:05
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap