Az aztékok a földmérésben is jeleskedtek
2011. szeptember 2. 14:01
Igen járatosak voltak a földmérés tudományában az aztékok, akik mindent bevetettek, hogy borsot törjenek az őket komoly adókkal sújtó helyi földesurak orra alá.
Korábban
Gonzalo de Salazar (El Gordo) igazi fösvény alak volt: a konkvisztádorból lett helyi nagyúr súlyos adókat vetett ki a mai Mexikóváros északi részén fekvő Tepetlaoxtoc lakóira. Azért, hogy rámutassanak El Gordo kapzsiságára, az Acolhua aztékok adószedői a 16. század derekán saját maguk mérték fel földjeiket – sokkal pontosabban, ahogyan azt a spanyol hűbérúr és útonállói tették.
A papíralapú Tepetlaoxtoc cenzus, más néven Codex Vergara, több volt egy egyszerű felmérésnél. Minden egyes felnőttről és gyermekről tartalmazott képet, valamint a felsorolt 386 farmról egy részletes térképet. A földmérők megmérték a területek hosszát és átváltották azt a helyi mértékegységre (tlalcuahuitls).
Clara Garza-Hume, a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem matematikusa kollégáival együtt ezekre az adatokra támaszkodva tanulmányozta át az aztékok által használt matematikai képleteket. A derékszögű területekkel nem is lett volna probléma, de a mintegy kétszáz, négyoldalú, nem szabványos formákkal már meggyűlt a bajuk a kutatóknak.
Mivel az aztékok nem ismerték a trigonometriát, a földek által bezárt szögeket nem lehet leolvasni a rajzokról, a négyszögek pedig számos alakzatot alkothatnak. A kutatók egyelőre azt tehetik, hogy megvizsgálják az egyes földterületek esetében felmerülő alakzatok széles skáláját. Az aztékok igen jó munkát végeztek, az esetek 85 százalékában legfeljebb 10 százalékos hibahatárral dolgoztak – derült ki modern matematikai vizsgálatok alapján végzett kutatásról szóló, a minap a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban publikált tanulmányból.
A helyieknek nem okozott nehézséget becsapni az újonnan érkezett hódítókat, mivel azoknak fogalmuk sem volt, hol kezdődnek vagy végződnek a farmok. Az ilyen tanulmányok azért is fontosak, mivel általuk betekintést nyerhetünk az azték tudományba, s nem csak az asztronómiába. Ráadásul mindez azt is mutatja, hogy az őslakosok nem mindig a jóra használták fel leleményességüket: minden egyes fillért megpróbáltak kisajtolni új uraikból.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
- A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
- Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
- Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
- Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
- A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
- Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
- Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
- Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön tegnap
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix tegnap
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence tegnap
- A filmtörténet felújított klasszikusai láthatóak a 7. Budapesti Klasszikus Film Maratonon tegnap
- tegnap
- A Castro-kormányzat megdöntésére irányuló kísérlet volt a CIA egyik leglátványosabb kudarca tegnap
- Új Európa született a zárt ajtók mögött zajló bécsi kongresszuson tegnap
- Még a saját halálát is megrendezte Ken Kesey, a Száll a kakukk fészkére írója 2024.09.17.