Nem Vörös Erik fedezte fel Grönlandot
2010. november 23. 16:57
Mindenki hallott már a kegyetlen vikingekről és Vörös Erikről, Grönland felfedezőjéről. A világ legnagyobb szigetének megtalálása azonban mégsem az ő nevéhez fűződik.
Korábban
A 10. század elején egy norvég férfi, Gunnbjörn Ulfsson (vagy Gunnbjörn Ulf-Krakuson) már látta Grönland hatalmas hegyeit, de nem lépett be a területre; a helyet Gunnbjarnarskernek nevezte el. 970 körül – körülbelül 12 évvel azelőtt, hogy Vörös Erik először járt a szigeten - Snaebjörn Galti és Stybjörn is kikötöttek már a területen. Snaebjörngnek ugyan voltak benépesítési tervei, de azok gyorsan kudarcba fulladtak.
Vörös Erik történetéhez kapcsolódóan Grönland benépesítése 985 és 987 között kezdődhetett meg, körülbelül 15 évvel azelőtt, hogy Izland katolizációja megtörtént volna. A vikingek vezére Izland észak-nyugati részéről érkezett, 25 hajóval. Nem csak nők és férfiak voltak a hajókon, hanem gyerekek, állatok és minden egyéb is, amire feltétlenül szükség volt a letelepedéshez. A kalandos út során csak 14 hajó érkezett meg, a többi elsüllyedt útközben vagy visszatért Izlandra.
Vörös Erik választott magának először birtokot és ő is nevezte el a szigetet „Zöld vidék”-nek. Az élet Grönlandon, nem sokban volt eltérő a megszokottól a norvégok számára, csupán a gazdasági tevékenységeket kellett újra megteremteniük. Mindez azonban jóval kedvezőbb volt az otthoni körülményeknél: néhány történész szerint Skandinávia egyes helyei – mint például Észak-Norvégia – a korban már annyira túlnépesedtek, hogy a migráció jelentette az egyetlen tartós megoldást.
Azt tehát nem jelenthetjük ki, hogy Vörös Erik fedezte fel a szigetet, az viszont igaz, hogy benépesítése az ő nevéhez köthető. A kolonizáció elég jól sikerült, hiszen a vikingek körülbelül 500 évig voltak jelen a területen.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze 15:05
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap