Szavannaégetésről vitáznak Venezuelában
2010. május 17. 08:07 The New York Times, MTI
A venezuelai erdőrengeteg fölé magasodó, ködbevesző hegyek mindig csábították a felfedezőket és a kutatókat. Megihlették Conan Doyle fantáziáját is, amint arról az író Elveszett világ című fantasztikus regénye is tanúskodik. Ám a lábuknál elterülő füves pusztaságok fölött lebegő füstfelhők időről időre heves vitát gerjesztenek a Dél-Amerikában - így Venezuelában - élő pemon indiánoknak arról a szokásáról, hogy időről időre felégetik a szavannát.
Korábban
Hagyomány és fejlődés
A Venezuelát sújtó szárazság kiélezte a vádat, hogy a pemon indiánok okolhatók azokért a tüzekért, amelyeket normális időjárás esetén az eső eloltott volna. Egyes erdészeti szakemberek szerint a Gran Sabana vidékén - amely akkora, mint Írország, és magában foglalja a tepuíkat, a környezetből meredeken kiemelkedő rejtélyes asztallaphegyeket - fellobbant tüzek egyenesen azzal fenyegetnek, hogy kipusztítják az erdőket és az ott élő fajokat.
Miközben Hugo Chávez elnök kormánya az áramszolgáltatás kimaradásai miatt már amúgy is széles körű elégedetlenséggel szembesül, az állami villamosenergia-vállalat attól tart, hogy a tüzek csökkentik a vizet felfogó és tároló erdőségek területét, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a folyami üledékek felhalmozódjanak Gurinál, az ország áramigényének nagy részét biztosító erőműrendszernél.
A pemonok viszont azzal érvelnek, hogy az általuk gyújtott - méretükben kisebb - tüzek éppenséggel megakadályozzák a sokkal nagyobb, esetleg az egész térségen keresztül söprő tüzek kialakulását. "Kívülről könnyű azt állítani, hogy primitív vademberek vagyunk, de ezek a bírálók nem ismerik a mi életünket" - mondta The New York Timesnak a 46 éves Leonardo Criollo indián vezető, akinek Yunek nevű faluja a Chimantá hegytömb lábánál fekszik. A hegység tizenegy lapos tetejű tepuíból áll, amelyek mérföldes magasságú meredek sziklafalain vízesések zuhognak a mélybe. "Azért égetjük a füvet, hogy békében élhessünk a környező szavannával" - magyarázta.
A több száz éves hagyományról kirobbant nézeteltérés része annak a szélesebb vitának, amely az őslakók földjei fölötti fennhatóságról és a térség megfelelő kezeléséről folyik. Gran Sabana legnagyobb részét körülkerítették, részint nemzeti parkként használják, részint katonai területként.
A pemon indiánok több történész szerint úgy öt évszázaddal ezelőtt vándoroltak oda Guyanából az európai felfedezők elől menekülve. Bárhogy történt is, a ma mintegy 25 ezres népességgel bíró pemonok a 20. század hajnaláig a Gran Sabana egyedüli urai voltak - egészen addig, amíg a misszionáriusok meg nem erősítették ottani jelenlétüket. A térítőket kutatók csoportjai követték, majd az utóbbi évtizedekben venezuelai kormánytisztviselők. Az 1970-es években aztán utat is építettek a Gran Sabana hegyein keresztül.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor történelmi magazin
- Forró magyar őszök – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Holokauszt 1944-ben: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Páratlan párok: megjelent a Múlt-kor téli száma
- Horthy Miklós ingadozó trónkérdései
- Rákosi 1956 utáni ismeretlen levelei
- A Hunyadi-dinasztia tündöklése és bukása
- Kulisszatitkok az Egri csillagok forgatásáról
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze 15:05
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap